Keresés
21O
Debrecen
2017.07.24., hétfő (Kinga, Kincső)

„Kulcslyuksebészet” - forradalmi eljárás Debrecenben

Somló-Bakos Dalma- 2016.06.22. 12:00
663
Egészen átformálhatja az eljárás a koponyaműtéteket.

A neuroendoszkópos technika egy olyan speciális eljárás, amely során a hagyományosnál kisebb metszést ejtenek a koponyán, és az endoszkópos kamera segítségével tárják fel az operálni kívánt területet – erről Bognár László, a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikájának igazgatója mesélt szerdai sajtótájékoztatóján. „Azt, hogy hogyan kell valakit megműteni, azt Karinthy: Utazás a koponyám körül című műve óta tudjuk. A végrehajtás azonban nem mindegy, például az, hogy a beteg utána hogyan fog felébredni” - mondta az igazgató. A sebészeti fejlődés tehát a páciens szempontjából is fontos, a debreceni csapat pedig azon dolgozik (nemzetközi részt vétellel), hogy az eszközök fejlődjenek, és minél jobb technikával műthessék a betegeket.

Képünkön balról jobbra: Nikolai J. Hopf (Stuttgart), Robert Reisch (Zürich), Bognár László (Debrecen) és Charles Teo (Sydney)
Forrás:offmedia.hu

A Debreceni Egyetem szakembere egy nemzetközi kutatócsoport, az Endomin College tagjaként, részt vesz a neuroendoszkópiai eljárások folyamatos fejlesztésében, illetve az új technikák oktatásában.

„Ez az út, amin járunk, eljutott odáig, hogy oktatást is tudunk végezni. a jelen összejövetel apropója egy nemzetközi oktatókurzus megrendezése. Ezt tulajdonképpen 8 évvel ezelőtt kezdtük el Debrecenben, azóta ez a negyedik alkalom, hogy nemzetközi szinten meg tudjuk mutatni, hogyan is fejlődünk” - tette hozzá Bognár László.

Az operációval minimálisra csökkenthető a szövődmények kockázata és lényegesen kisebb terhelésnek vannak kitéve a betegek, mint a hagyományos műtéteknél. Ezért elsősorban olyan rendkívül súlyos betegségeknél alkalmazzák, mint például az elzáródásos kamratágulat, a fejlődési rendellenességből származó agykamra-tágulat, a koponyaalapi tumorok, de az agyalapi mirigyek jóindulatú daganatai és az agyalapi verőértágulat is operálható ezzel a módszerrel.


Az úgynevezett "kulcslyuksebészetben" minden műtétet betegre szabottan készítenek elő. A tervezés ebben az esetben legalább olyan fontos, mint maga az operáció - nem a tumor fajtája, hanem elhelyezkedése alapján döntik el, hogy alkalmazható-e adott esetben ez az eljárás.

Másfél milliós eszközzel az agyban

A mostani kutatások és fejlődések azért is nagyon fontosak, mert olyan lehetőségek előtt állnak a sebészek, mint amilyenek előtt korábban egyáltalán nem. Például lehetővé teszi a kulcslyuksebészet azt, hogy egy koponyaműtét előtt ne kelljen a betegnek leborotválni mindenhol a haját, hanem elég csak azon a kis részen, ahol ténylegesen meg fogják műteni. „Hiszen minden, ami egészséges, óvni akarjuk, és csak a beteg részeket akarjuk eltávolítani” - magyarázta Robert Reisch svájci kutató. Még nem „élesben”, de már tesztelik a 3D-s endoszkóp használatát, ami szintén óriási előrelépés az orvostudományban.


Az endoszkópos technika fejlődésének köszönhetően arra is van lehetőség, hogy egy kis kamerával „körbe” lehessen nézni a koponyán belül az adott területen, így ha „bemegyünk a sarokba, és látjuk, hogy onnan még valamit ki kellene venni” - mondta Bognár László. Persze ez nem is olyan egyszerű, hiszen ehhez egy speciális eszköz kell, amibe bele lehet vinni az éppen szükséges kanyart, ívet. „Az emlékező fémet én kanyarintom olyan formára, amire szükségem van, és azzal már ki tudom csippenteni azt a részt, amit kell” - mesélte Bognár László.


„Arról már a tulajdonost kell meggyőzni, hogy vegyen egy olyan csipeszt, amit én be tudok hajlítani, és be tudok nyúlni vele egy sarokba. Egyetlen egy ilyen csipesz ára ugyanis körülbelül 1,5 millió forint” - tette hozzá az igazgató.

Debrecen, mint az endoszkópia centruma

Robert Reisch lapunk kérdésére elmondta, hogy most annyira új megoldásokkal kísérleteznek (például a 3D-s endoszkóp használata), hogy ezek a technológiák a műtőbe sem jutott el, de remélhetőleg a következő hónapokban vagy években már a sebészek használhatják ezeket a technikákat.


Az viszont, hogy pontosan milyen lehetőségekkel él egy sebész, az tulajdonképpen szinte kizárólag saját magán, a hozzáállásán a mentalitásán múlik. A Zürichben kutató Robert Reisch ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy sokat járnak konferenciákra, tanulnak egymástól az orvosok. „Ez egy manuális szakma, nagyon fontos, hogy az ember folyamatosan képezze magát” - fogalmazott. Úgy látja, hogy a magyar sebészek szorgalmasak, hajlandóak és szeretnek is tanulni, fejlődni. Sok hagyományos technikát alkalmaznak, amivel nincsen semmi probléma, mert azok olyanok, amikre a jövőben is szükség lesz, de a modern eszközök használata is nélkülözhetetlen.


Kérdés azonban, hogy mi a helyzet a hazai kórházakkal: megvan a kellő infrastruktúra ahhoz, hogy az új technikákat tényleg lehessen is alkalmazni? Robert Reisch szerint igen, de kiemelte a debreceni klinikát, ahol „nagyon komoly és jó munka folyik”. Hozzátette, hogy európai szinten az endoszkópia „egyik legfontosabb centruma lett Debrecen” az elmúlt évek folyamán.

Hozzászólások