Keresés
22O
Debrecen
2017.06.26., hétfő (János, Pál)

„Megszaladt a betonkeverő” a Nagyerdőnél - nem elég zöld Debrecen?

Somló-Bakos Dalma- 2016.10.25. 16:33
1416

Túl sok a burkolat a Kossuth téren? Melyek Debrecen legjobb zöldfelületei, és mik a szégyenfoltok? Többek között erről is beszélt Kuhn András,a város főkertésze.

Hétfő este rendezték meg a NATÍV közösség szervezésében Debrecenben a Karakter 1517 kávézóban a Zöldellő Debrecen eseménysorozat újabb részét, ahol a város fái, parkjai, zöld területei kerültek a középpontba. A meghívott vendég Kuhn András, a város főkertésze volt. Egy rövid bemutatkozás után rögtön bele is csapott a közepébe, és várta, hogy a hallgatóság feltehesse kérdéseit. Elárulta, hogy örülne neki, ha Debrecen lenne 2022-ben Európa Zöld Fővárosa, de azt nem tudja, mit gondol erről az önkormányzat, így a nevükben nem is nyilatkozna. A mostani alkalmon jóval többen voltak, mint a legutóbbin, ahol Barcsa Lajos alpolgármester volt a vendég, és jóval több konkrét kérdés és néhol kellemetlen kritikák hangzottak el, de a főkertész állta a sarat.

Kuhn András, Debrecen főkertésze
Kuhn András egy kérdezőnek kifejtette, hogy sajnos a debreceni fakataszter egyrészt már régen készült el, másrészt pedig nem digitális formában, ráadásul a városnak csak egy részét fedi le, ezen szeretne javítani. Fontosnak tartaná, hogy mind a fák, mind a zöldfelületek egységes térinformatikai rendszerben legyenek. Ezt úgy kellene megoldani szerinte, hogy szisztematikusan bejárják a várost, okostelefonnal lefényképezik, ha látnak egy beteg fát, ezt pedig látná egy ügyintéző, aki rögtön tenné a dolgát. Ennek egyetlen egy hátránya van, az, hogy „mocskosul drága”.

Milyen lesz a város 10 év múlva?

Karácsonyi György, a Debreceni Városvédő és -szépítő Egyesület elnöke arról érdeklődött, hogy hogyan lehetne megállítani az egy főre eső zöldterületi mutató zuhanását. A főkertész válaszában azt mondta, hogy erről pont az egyesület Facebook-oldalán olvasott, és például az előkertek növelésével lehetne megállítani ezt a tendenciát. Zöld felület növelésére ezen felül jó megoldásként hozta fel példának a hollandok Green City mozgalmát. Ennek a lényege, hogy minden területet az oda való növényekkel kell beültetni, például ha valahol kevés a víz és sok a nap, akkor oda olyan növénynek kell kerülnie, aminek pont ezek az igényei.

Az utóbbi idők fasor-rekonstrukcióról azt mondta Karácsonyi György, hogy ez az ő olvasatukban és a gyakorlatban „100 százalékos kivágást jelent”. Szakmailag a főkertész szerint ez elől nem lehet elbújni, de meg kell nézni, melyik utca milyen lehetőségeket, vagy éppen milyen lehetőségeket rejt magában. Ez alapján kell mérlegelni, hogy megoldható-e, hogy az adott fasor esetleg egy visszavágással, ritkítással újra egységes, egészséges képet mutasson, vagy pedig a láncfűrészhez kell nyúlni.

„10 év múlva úgy szeretném látni a várost, hogy nincsenek rendezetlen területek. Minden zöld terület azért legyen olyan, mert mi úgy szeretnénk, tehát ha valami vad, az tudatosan legyen olyan, ha valami rendezett, az legyen is rendezett” - fogalmazta meg Kuhn András.

Miért kezel a jelenleg érvényben lévő szabályozási szerv aktív zöldterületként funkcionáló területeket közlekedésre szánt területként, ezáltal lehetőséget adva arra, hogy egy esetleges későbbi beruházás során ezeket megszüntesse, amikor így is rengeteg a zöldterületi hiány a városban? - vetette fel egy fiatal hölgy. „Jó kérdés” - vett nagy levegőt Kuhn András. „Nagyon fontos, hogy kompletten lássuk a dolgokat. Itt van egy hatalmas, több mint 200 ezres város, amihez sok infrastrukturális elem is tartozik. Azt is kell látni, hogy a város közlekedése nem tökéletes, fejlesztést igényelne. De vannak olyan területek, amiket meg pont véd a város, nehogy beépíthessék, tehát ez szerinte vica versa igaz” - mondta végül.

„Kicikizték” a Békás-tó környékét

Zöld terület esetében mind a Békás-tónál, mind az Ady parknál éppen a csökkenést vélte látni egy hozzászóló. „Kicsit megszaladt a betonkeverő” - fogalmazott. A Békás-tóval kapcsolatban tudni érdemes, hogy annak a területnek a felújítását pont Kuhn András tervezte, így ő több szempontból is szakértője a város ezen részének.

Forrás:Somló Samu
A főkertész elmondta, hogy a Békás-tó környékét annak idején a város egyfajta városligetnek tervezte, ekként is alakította ki. Rendesen nyírták a füvet, aztán ez is elmaradozott az '50-es, '60-as években, tulajdonképpen „elvadult” a terület. „Ha pedig most megnézzük, a burkolt felületek jelenleg is szűkösnek bizonyulnak időnként. Olyan intenzív a használatuk, hogy több helyen már ki is taposták maguknak az utat az emberek. Fölmerül, mi lett volna, ha még ennyit sem burkolnak le?” - mondta. Hozzátette, hogy sok fórumon a mostani szórt burkolatot is „kicikizték”. Tisztában vannak vele, hogy ezen nem lehet olyan jól tolni a babakocsit, de ha meg jól lehetne tolni a babakocsit, az azt jelentené, hogy ott teljes burkolat lenne – mondta.

Az Ady parkkal kapcsolatosan azonban már nem igazán tudott reagálni azokra a kritikákra, miszerint a fák mára eltűntek onnan, és mivel a padok már nincsenek árnyékban, ezért azok szinte használhatatlanok. „Egy nagy betonhatása van az egésznek, holott előtte egy összefüggő, zöld terület volt. Most minden csak térkő és beton” - fogalmazta meg egy civil. „Ezzel kapcsolatban sajnos nem tudok nyilatkozni, mert ez előttem volt, erre semmiféle hatásom nem volt” - zárta rövidre a főkertész. [Kuhn Andrást 2015. decemberében nevezték ki főkertésznek – a szerk.]

Az Egyetem tér is megváltozhat

Még „gyerekcipőben” van az Egyetem tér felújítása, de mivel építészeti védelem alatt áll a terület, ezért sok mindenhez nem lehet majd hozzányúlni – árulta el a főkertész. Személy szerint azt gondolja, hogy a közepén, a gyöngykavicsos rész túlzó, azon kell majd elgondolkodni, hogyan lehetne ott egy ápolt, szép gyepfelületet varázsolni úgy, hogy ne sérüljön az építészeti védelem. Mindenesetre azt szeretné, hogy olyan gyepet sikerüljön kialakítani, amin adott esetben ugyanúgy meg lehet tartani azokat a rendezvényeket, amelyeknek most is otthont ad a tér.

Kiderült az is, hogy a Dósa nádor tér előzetes látványterveivel ellentétben könnyen elképzelhető, hogy a nyertes pályaművön tovább szigorítanak majd úgy, hogy egyáltalán ne legyenek felszíni parkolók a belváros azon részén, úgy tudni, városi kertet szánnak a mostani terület helyére.

Százéves fát is kivághatnak?

A Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület felvetette, hogy a Nagyállomásnál található, körülbelül 100 éves kocsánytalan tölgyet védjék meg a Főpályaudvar megépítése során. „Mellénk áll-e abban, hogy ezt a fát megvédjük az utókornak?” - szegezték a kérdést a főkertész. Azzal érveltek, hogy a fa túlélt két világháborút, akár a szimbóluma is lehetne az élni akarásnak, és az Európa Zöld Fővárosának pályázatának. Itt egyébként volt egy kis félreértés, a civilek ugyanis azt az információt kapták, hogy a fák helyileg védetté nyilvánítása a főkertész feladatai közé tartozik, Kuhn András azonban erről nem tudott, szerinte ez biztosan nem tartozik hozzá.

Arra azonban nem tudott biztosat mondani, hogy tud-e segíteni abban, hogy a fa túlélje a Petőfi téri felújítást. Amennyiben az a fa a tervezett beruházás szerint kikerülhető, akkor mindent megtesz, hogy azt kikerüljék. „De hogyha kvázi egy tervezett épület helyén van, akkor hiábavaló lenne erre fecsérelni az energiát” - mondta kegyetlen őszinteséggel azzal indokolva, hogy a tervezés ehhez már túlságosan is előrehaladott állapotban van.

„Hú, el kéne rejteni!”

Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit gondol a főkertész, melyek azon részei Debrecennek, amire büszkék lehetünk? Az általa tervezett Békás-tavat kiemelte, amiről egyébként a World Landscape Architecture magazin is írt, de szerinte a Nagyerdei Stadion és környéke is nagyon szép, mint fogalmazott, „nagyon régen volt az országban ilyen mértékű zöldterület fejlesztés”. Büszke lehet a város a Klinikák zöldfelületére, szerinte a város főtere „se rossz”. A Déri tér belső zöldfelülete kimondottan szép. De hozzátette gyorsan, hogy ennek a térnek „az egyik része tökéletes, a másikat meg hú, el kéne rejteni”.

Sok a burkolat a Kossuth téren

Kuhn András lapunknak elárulta azt is, hogy nem egy városvezetőtől hallotta, hogy „jó ez a Kossuth tér, de egy kicsit sok a burkolat”. Még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer ezért tesznek is, vagyis felbontanak majd burkolatokat, hogy több zöld legyen. „Csak okosan kell hozzáállni: ha mindent lezöldítünk, nem lesz helyünk rendezvényekre, vásárokra, felvonulásokra” - mondta.

Hozzászólások

Naptár