Keresés
21O
Debrecen
2017.07.24., hétfő (Kinga, Kincső)
  • Főoldal
  • Hírek
  • Helyi
  • Nem engedhetjük, hogy a sunyi félelem uralkodjon – tüntetés Debrecenben a CEU mellett

Nem engedhetjük, hogy a sunyi félelem uralkodjon – tüntetés Debrecenben a CEU mellett

Offmedia- 2017.04.14. 12:03
12583
Civilek és a Debreceni Egyetem elismert munkatársai szólaltak fel körülbelül 150 ember előtt csütörtökön Debrecen főterén a CEU mellett. A tüntetésen a gimnazistáktól kezdve az egyetemistákon át a nyugdíjasokig minden korosztály képviseltette magát.
„Soha nem volt még alkalmam tüntetésen beszédet mondani, de bevallom, nem hiányzott” - kezdte a csütörtöki tüntetést Kakuk Péter, a Debreceni Egyetem oktatója. Elmondta, hogy örül annak, hogy szép számmal megjelentek a debreceniek, hogy kifejezzék szolidaritásukat egy olyan intézmény, a CEU felé, ami személy szerint számára sokat jelent. Magáról elmondta, hogy 15 éve oktató a Debreceni Egyetemen, és a CEU bioetikai kutatóintézetének több mint 10 éve társkutatója.

Önálló gondolkozásra tanít az egyetem

Azt mondta: a CEU nem pusztán magánügye, a CEU „kiemelkedően fontos szereplője a hazai akadémiai életnek, értékes partnere a Debreceni Egyetemnek”, és hiszi, hogy fontos Debrecen városának is.

Forrás:Somló Samu
Emlékeztetett, hogy a Debreceni Egyetem és elődei nélkül a város nem jöhetett volna létre. „Debrecen az egyeteme nélkül semmivé foszlik” - fogalmazott. Szerinte azonban a Debreceni Egyetem a CEU nélkül válhat semmivé. „Ez nem másnap következne be, nem egy év múlva, hanem szép lassan enyészne el” - tette hozzá. A CEU országból való kiűzésével nem csupán a tudományos élet, hanem az egész magyar társadalom hatalmas veszteségeket szenvedne el.

Forrás:Somló Samu
Úgy gondolja, az egyetem fejleszti azoknak a készségeknek a kialakulását, amelyek segítenek abban, hogy kritikusan szemléljük a körülöttünk lévő világot, hogy képesek legyünk az előttünk álló, közös kihívásokat észlelni, és hogy a problémákra innovatív megoldásokat tudjunk keresni. „Az egyetem nem pusztán tudást ad, hanem önálló gondolkozásra tanít. Az egyetem a szabad gondolkozás, szabad kutatás, szabad oktatás színtere” - mondta Kakuk Péter. Ez a küldetés pedig szerinte csak akkor valósulhat meg, ha az oktatás szabad gyakorlásának biztosításán túl a mindenkori hatalom kimondottan óvja az egyetemek szabad és függelen működését. Például úgy, hogy „nem gyakorol ezekre az intézményekre folyamatos politikai nyomást” - fogalmazott. Hozzátette, hogy a retorzióktól tartó oktatók nem lesznek képesek gyakorolni az „igazság kimondását a hatalomnak” attitűdjét. „Nem engedhetjük, hogy az egyetemeinken belül a sunyi félelem legyen az úr” - mondta.

"A hatalom azt üzeni, nem vagyunk biztonságban"

Úgy gondolja, hogy a CEU ellehetetlenítési kísérletével a hatalom azt üzeni, hogy nem vagyunk biztonságban, hogy az intézmények létezését egy tollvonással megszüntethetik, gyakorlatilag egyik napról a másikra. „Egy hét telt el aközött, hogy a lex CEU törvénytervezet napvilágra került, a parlamentben megszavazták, a köztársasági elnök pedig aláírta” - idézte fel.

Forrás:Somló Samu
Szerinte ez a törvényalkotási „rohamtempó” súlyosan csökkenti nem csak az egyetemeken belül a kutatói munkához elengedhetetlenül fontos biztonságérzetet, hanem általában teljességgel összeegyeztethetetlen a jogállamiság és a jogbiztonság követelményeivel. Véleménye szerint nem lenne szabad hagyni, hogy a mindenkori hatalom számára kiszolgáltatottá váljanak az egyetemek. A tömeg ennél a résznél elkezdte skandálni, hogy „nem hagyjuk, nem hagyjuk”, de elhangzott többektől az is, hogy „szabad ország, szabad egyetem”.

Forrás:Somló Samu
Kakuk Péter azt mondja, észre kell venni, hogy az akadémiai szabadság, a szólásszabadság, az emberi jogok és a jogállamiság nem pusztán a „liberális politikai platform esetleges elemei. Ezek európai értékek. Ezeken Európában pártpreferenciától függetlenül osztozunk. Ne hagyjuk, hogy az európai értékeket kormánypropagandával, hazugsággal és politikai hazárdírozással kifosszák, alapvető értékközösségünket felforgassák”.

Nincs éhezés, sem pedig mélyszegénység?

A csütörtöki tüntetésen kitértek a civilekkel kapcsolatos törvényre is, amivel Rutz Tamás, az Együtt politikusa szerint „meg akarják bélyegezni a Magyarországon működő civil szervezeteket, amelyek ténylegesen közhasznú munkát végeznek, miközben egyébként a magyar állam az, amelyik összeomlana a külföldi tőke nélkül”.

Forrás:Somló Samu
Vékony Szilvia elmondta, hogy civilként és anyaként jött elmondani a beszédét. Civilként, aki ruhát  és cipőt ad annak, akinek nincs, aki segít azoknak, akiknek semmijük sem maradt és nem tudnak hová fordulni. A civil aktivista az alábbi idézetet olvasta fel „Magyarország társadalmának és a magyar nemzetnek súlyos és valószínűleg elhúzódó válságidőszakában vagyunk. A ma fiatal generációinak semmiféle felelőssége nem lehet azokért a tegnapi hibás döntésekért, amelyeknek következményeit nagyrészt már ma is ők viselik. Van viszont felelősségük a jövőt befolyásoló mában, és van joguk is, hogy saját jövőjük alakításába az általuk választott módon beleszóljanak! Egyre többen hívják fel a figyelmet arra a veszélyre, amelyet a válság mélyülése mellett a társadalom integrálatlan volta jelent.” Hozzátette, hogy ez az idézet a Fidesz 1988. március 30-án megfogalmazódott alapító nyilatkozatából származik. „Minden időben igaz állításokkal” - tette hozzá.

Forrás:Somló Samu
Szerinte minél alacsonyabb az önszerveződés foka, minél kevesebben vesznek részt a közösségi életben, annál inkább működésképtelenebb, lebénultabb és élhetetlenebb az ország. „Ez egy fura helyzet, mert a probléma, amelyben dolgozunk, a regnáló hatalom szerint nincs is. Nincs éhezés, nincs mélyszegénység, nincs szegregált oktatás, nincs hátrányos egészségügyi ellátás, sem analfabétizmus, sem nyomorúság, sem leszakadó réteget” - fogalmazta meg. Azt mondja, ő és önkéntes társai minden viszonzás elvárása nélkül a szociális rendszer helyett dolgoznak, mert szerintük nincs vallás, bőrszín, iskolai végzettség, csak emberek – akikről a rendszer lemondott.

Aki annyit ér, amennyije van

„Civilként tőlem kérnek segítséget azok, akik annyit érnek, amennyiük van” - utalt Vékony Szilvia Lázár János 2011-es, a hódmezővásárhelyi közgyűlésen elhangzott szavaira. A fideszes politikus akkor egészen pontosan így fogalmazott: „Én soha nem szégyelltem, hogy mim van, dolgozom keményen. Abban a miliőben nőttem fel, hogy a munka nem szégyen, a munka eredményét sem kell szégyellni. Az ember gyűjtsön, építkezzen kockáról kockára. Aki erre nem képes, akinek nincs semmije, az annyit is ér, én azt gondolom. Aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem”.

Forrás:Somló Samu
A tevékenységéről az aktivista elmondta, hogy élelmet, ruhát, cipőt visznek a rászorulóknak, ha kell, segítenek a hivatali ügyintézésben, temetésre gyűjtenek, iskolakezdésre, de ellátogatnak az öregek otthonába is. „Minden nap jönnek hozzánk a kérések, hihetetlen sorsok íródnak a szegénység és a kiszolgáltatottság jegyében” - mondja. Hozzátette, hogy a politikát már régen kizárta az életéből, de összefogással szerinte tudunk változtatni, és hisz abban, hogy nem nézhetjü tétlenül azt, hogy „kizárnak mindenből, elvesznek mindent”.

Sem Soros, sem Putyin nem támogatja őket

Felidézte, hogy a menekültválság legsúlyosabb időszalában, 2015 nyarán és őszén az egész országban eddig „sohasem látott összefogással civilek tökéletesen, precízen mozgattak több ezer embert, biztonságosan a kijelölt helyükre juttatva őket, étellel, itallal ellátva az úton lévőket. […] A pletyka ellenére nem Soros pénzéből történt”.

„Mit mondjak a lányomnak? Élj egy megfélemlített országban? Legyen természetes, hogy mindenből ki vagy zárva? Mert nem vagy rokon? Vagy nem gázszerelőnek tanultál? Mi lesz a gyerekeinkkel? Mi várja őket, a közmunka?” - tette fel a kérdéseket.

Lévay Edit, a Habeas Corpus Egyesület vezetője azzal indított, hogy nem támogatja a szervezetüket „sem Soros, sem a Norvég Alap, de Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin sem”. Azt kérdezte a tömegtől: „ha az Európai Unió támogat, attól még nem vagyunk ügynökök, igaz?” Lévay Edit szerint körülbelül 2011 óta „a civil szervezetek kivéreztetése folyik”. Azt mondja, a civil szervezetek eltűnése nem a sokszínűségre és a jogbiztonságra utal.

Forrás:Somló Samu
„Beszélhetnék a debreceni perbíróságokról is, elsősorban a devizahiteles ügyek kapcsán. Debrecenben az európai uniós jogot enyhén szólva nem veszik figyelembe, utasításra döntenek, a politika megette őket, megszűnt a bírói függetlenség” - mondta. Hozzátette, hogy „a fogyasztóvédelem romokban”, és szerinte az egyének teljes mértékben kiszolgáltatottak a közszolgáltatóknak. Itt példaként felhozta a parkolást, a tömegközlekedést, „ahol a debreceni polgárok tulajdonában álló cég megengedheti magának az ország legmagasabb parkolói díját – a semmiért cserébe”. Azt tapasztalja, hogy a főtéren több közterületes van, mint állampolgár, akik sétáló embereket vegzálnak.

Debrecen Magyarország perifériája?

„Ha Magyarország Európa perifériája, akkor Debrecen Magyarország perifériája” - állítja. Azt mondja, Debrecenről országszerte úgy gondolják, hogy „Fidesz fészek”, ahol nem kérnek a demokráciából.

Forrás:Somló Samu
A beszéde végén Lévay Edit gondolt a résztvevő külföldiekre is, így angolul nekik is elmondta gondolatait.

Az utolsó felszólaló Horváth József doktorandusz hallgató volt – róla egyébként már írtunk korábban, interjúnk itt olvasható el. A fiatal rákkutató a Facebook-oldalán megosztott levelét olvasta fel:


Rutz Tamás politikus a hivatalos beszédek végén azt kérdezte a tüntetés résztvevőitől: „Ki lesz a soros? Ki lesz a következő, akit vegzálnak, ki lesz a következő, akinek nekimennek? Tudjátok, hogy van ez, CEU, EU, és utána U,  vagyis Te”.

Forrás:Somló Samu
A nemzeti konzultációval kapcsolatban azt mondta Rutz Tamás, a kormány rossz üzeneteket juttatott el az emberekhez. Úgy gondolja, inkább arról kellene konzultálni, hogy Paks 2-vel „akarunk-e 100 évre eladósodni az oroszoknak? Miközben Európa és a világ arra megy, hogy környezetbarát energiaforrásokat használjuk fel?” Felidézte, hogy Oroszország az 1848/49-es forradalmat, és az 1956-os forradalmat is vérbe fojtotta, „nem kérünk Oroszországból, mi Európában akarunk élni”. A tömeg ekkor azt skandálta, hogy „Európa, Európa”.

Forrás:Somló Samu
„Akarunk még több stadiont?” - kérdezte Rutz Tamás. „Csináljunk esetleg még Nagyrábéra és Vámospércsre is egy olyan tízezreset, miközben a Zenedén leomlik a fal?” - zárta szavait.

Hozzászólások