Keresés
21O
Debrecen
2017.07.24., hétfő (Kinga, Kincső)

Válsághelyzet, lázadás: egy éve zárt be a debreceni menekülttábor

Somló-Bakos Dalma- 2016.12.16. 05:01
1192
20 év működés után, 2015. december 16-án kikerült a „Zárva” tábla a debreceni menekülttáborra.

„Afgánok az adótornyon, tömegverekedés internethasználat ürügyén, iszlámbecsmérlő rendőrök - az ombudsman a debreceni menekülttábor viharairól” - így kezdődik egy jelentés, amit még az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala adott ki. De nem tavaly, hanem 2008-ban – ez is mutatja azt, hogy a debreceni menekülttábor körül nem a mostani migrációs hullámmal kezdődtek meg a problémák, hanem már korábban is voltak zűrös időszakok.

Forrás:offmedia.hu

A debreceni menekültügyi befogadóállomást 1995. augusztus 11-én nyitották meg a Sámsoni út végén. A menekültek és a menedékesek helyzetével már 1997-ben foglalkozott egy tanulmányban Orosz Anette, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola akkori hallgatója. Az általa megkérdezettek közül a válaszadók 37,5 százalékában sajnálat volt az állomás lakóival szemben, dühöt 17,5 százaléknyian éreztek. 1997-ben még főleg bosnyákok éltek a táborban, de vajdasági, vagy más határon túli területről érkező magyarokat is lehetett találni, ők az akkori létszámnak durván a 10 százalékát tették ki.

Túlzsúfoltság

Nagy zsúfoltság volt akkor, amikor tömegesen érkeztek bosnyák és koszovói menekültek, a 830 főre tervezett tábor azonban a rekordot tavaly júniusban érte el, ekkor 1474 migráns tartózkodott a területen. Pedig ez még szinte sehol sincs a 2013-as 900 fős létszámhoz képest. Debrecennek ekkor még Kósa Lajos volt a polgármestere, aki már ekkor így fogalmazott: „menekültek lepik el Debrecent”. Kósa ekkor azt mondta, hogy a migránsok gyakran külföldi diákoknak adják ki magukat a menekültek a város szórakozóhelyein, majd fizetés nélkül távoznak, sőt, az utcán is zaklatják az embereket. A volt polgármester 2013-ban így fogalmazott: Magyarország „ezután is eleget tesz a humanitárius és emberiességi szempontoknak, de egy kis ország nem tud ellátni ekkora menekültáradatot″. Ekkor egyébként a menekülttábor bezárásáról szó sem volt, csupán arról, hogy egy új szabályozás keretein belül egyedi döntés alapján bárkit menekültügyi őrizetbe lehessen venni.

Zárni vagy bővíteni?

A menekülttábor bezárásáról először 2015-ben lehetett hallani – legalábbis hivatalosan. Orbán Viktor miniszterelnök 2015 májusában Debrecenben járt, többek között a Modern városok program keretében írt alá együttműködési megállapodást Papp László polgármesterrel.

Forrás:offmedia.hu

Ezen a látogatáson szó volt a város fejlesztéséről, fejlődéséről, arról, hogy tízmilliárdokat kap Debrecen. Illetve ekkora hangzottak el Orbán Viktortól azok a szavak, hogy „ez nem menekülttábor, hanem bevándorlók tábora, amit be kell zárni, lakóit pedig haza kell küldeni”. Pedig előtte még pont, hogy bővítést terveztek. A Magyar Helsinki Bizottság Facebook-oldalára felkerült fotó ugyanis arról árulkodott aznap, amikor a miniszterelnök nyilatkozott, hogy az Európai Unió támogatásával bővíteni tervezik a volt szovjet laktanya helyén létesült tábort. Sőt, május 22-én (tehát négy nappal a fenti Orbán-nyilatkozat után) az MTI-nek vámosszabadi polgármestere, Lizákiné Vajda Lívia azt nyilatkozta, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója, Végh Zsuzsanna azt közölte vele, hogy a vámosszabadi tábor befogadói kapacitása mellett a bicskei és a debreceni állomásé is bővül majd. Mint tudjuk, ez végül nem következett be.

És akkor kitört a lázadás

És ekkor, bár már érezhető volt a zsúfoltság a táborban, de még sehol sem voltunk a fentebb említett 1474 fős rekordtól. Pláne nem az év egyik legnagyobb hazai, menekültes botrányáról. Tavaly június 29-én, délután fél 3 körül ugyanis hatalmas balhé tört ki.

Forrás:Facebook/Debrecenben Hallottam csoport/Kőszeghy Ábel

A police.hu akkori tudósítása szerint vallási alapú konfliktus tört ki, úgy tudni, egy menedékkérő elvette a másiktól a Koránt (ebben egyes információk szerint 200 euró is volt), amivel beszaladt az épületbe és megtaposta azt. A rendőrség közleményéből az derül ki, hogy valószínűleg ez, a két ember közötti „nézeteltérés” duzzadt valóságos lázadássá, a balhéhoz több százan is csatlakoztak. Szinte a teljes városi rendőrállományt a Sámsoni útra vezéreltek.

Kukákat gyújtogattak, autókat rongáltak

Egy nagyjából százas csoport el is hagyta a menekülttábor területét és az utcán randalíroztak, többek között kukákat gyújtogattak, a környéken lévő autókat és buszokat botokkal ütötték, kövekkel dobálták meg. A rendőrség kordonokat állított fel a 471-es úton, a feldühödött tömeg megfékezése érdekében gázcsapásokat, könnygázt alkalmazott. A konfliktus résztvevőit szétválasztotta, egy főt előállított a Debreceni Rendőrkapitányságra.

Miután a támadók visszahúzódtak a táborba, a befogadóállomás bejáratánál farkasszemet néznek a felsorakozott, pajzsot viselő rendvédelmi erőkkel. A kapu túloldalán több tucatnyian álltak, néha rigmusokat skandálnak, többször azt kiabálták, hogy "Allah akbar" – ez már az MTI tudósításából derül ki, amiben azt is megírták, hogy ideiglenesen lezárták a befogadóállomást. A rendőrség még az eset után órákkal , este 6 óra körül az alábbi közleményt adta ki: „az esetleges további konfliktusok elkerülése érdekében a rendőrség a helyszínen és környékén továbbra is fenntartja a kiemelt rendőri jelenlétet”.

Forrás:Facebook/Debrecenben Hallottam csoport/Kőszeghy Ábel

A helyzet komolyságát mutatja, hogy este fél 7-kor megjelent a helyszínen Rácz Róbert Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott és Papp László, Debrecen polgármestere. Rácz Róbert elmondta az MTI-nek, hogy hétfő reggelre már elérte az 1900 főt a tábor létszáma, Papp László szerint pedig tulajdonképpen csak idő kérdése volt, hogy mikor tör ki egy konfliktus. „Debrecen számára elfogadhatatlan ez a helyzet, a városban nincs helye ennek a tábornak” – fogalmazott ekkor a polgármester. A hajdú-bihari kormánymegbízott is hosszú távon a debreceni tábor bezárásában látja a megoldást – írta az MTI. A következő napokban Debrecenben megerősített járőrszolgálatot teljesített a rendőrség.

Forrás:Facebook/Debrecenben Hallottam csoport/Kőszeghy Ábel

Bár a rendőrség először azt írta közleményében, hogy személyi sérülésről nincs tudomásuk, később mégis azt közölték, hogy egy személy megsérült, a Készenléti Rendőrség főtörzsőrmesterét kővel dobták meg.

Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője a 444.hu-nak azt nyilatkozta az esettel kapcsolatban, hogy ilyen mértékű túlzsúfoltságnál arra sem lehet törekedni, mint a családok, nemek, különböző életkorúak vagy nemzetiségek megfelelő szétválasztása. „A menedékkérők háromnegyede háborús- vagy terrorzónából érkezik. Súlyosan tramutaziált emberekről van szó, akik családtagjaikat vesztették el, vagy rájuk omlott a házuk, sokan heteket töltöttek embercsempészek kamionjaiban vécé, víz, élelem nélkül. A menekülés traumájából fakadó pszichés problémák sem könnyítik meg az összezártság és a tétlenség elviselését” – nyilatkozta a programvezető.

Ami ezután történt

Debrecen fideszes országgyűlési képviselői, Pósán László, Kósa Lajos és Tasó László közös közleményükben azt írták, hogy zárttá kell tenni a hazai befogadóállomásokat. A képviselők úgy fogalmaztak, hogy „tűrhetetlen és elfogadhatatlan, hogy az olyan emberek, akik törvénysértő módon lépték át a magyar határt, de ugyanakkor igényt tartanak a magyar emberek támogatására és együttérzésére, azok a befogadóállomás környékén, a mai napon tanúsított erőszakos cselekedeteikkel méltatlanná váltak a jóindulatunkra”.

A rend fenntartásában Debrecen városa is szerepet vállal, mégpedig azzal, hogy a menekülttábor környékén, a Sámsoni úton egészen a Kassai útig térfigyelő kamerákat szerelnek fel – ezt Papp László jelentette be július elsején. A környéken egyébként június 30-án a rendőrség is felszereltetett hat kamerát.

Forrás:offmedia.hu

A Jobbik július 5-én tüntetést szervezett a Sámsoni útra, a menekülttábor bezárásáért tüntettek. Kulcsár Gergely országgyűlési képviselő felszólalásában többek között ezt mondta: „ vissza kell állítani a határőrséget, az illegális embercsempészetet szigorúbb büntetési tételekkel kell visszaszorítani, emellett pedig azonnal zárttá kell tenni az ország összes befogadó állomását, majd ki kell azokat költöztetni lakott területen kívülre.”

Rá néhány hétre a környéken lakók nyugalmának érdekében még lovas polgárőrök is megjelentek a tábor körül. A polgárőr rádió tavaly szeptember 15-i híradása szerint több lakossági kérés is érkezett a Debreceni Polgárőr Egyesülethez a lakosságtól, hogy ha lehetséges éjszaka is járőrözzenek a lovas polgárőrök. „A visszajelzések alapján a helybéliek biztonságosabb érzik magukat, ha a polgárőrök is látják. Dolycsák Ferenc, a Debreceni Polgárőr Egyesület a Cívis Városért alelnöke elmondta, hogy a lovas polgárőrök magasabbról látják be az utcákat. A környező kis utcákba elmennek” – fogalmaztak a polgárőrök.

A bezárás

A kormány októberben hozta meg a végső döntést: be kell zárni a debreceni menekülttábort. A Magyar Közlönyben megjelent határozat azt tartalmazta, hogy a befogadó állomásnak október 31-ig meg kell szüntetnie a tevékenységét, a menekültügyi őrzött befogadó központnak (azaz zárt részlegnek) pedig december 15-ig. A debreceni menekülttábor teljes felszámolásának a határideje december 31-e. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a kormányhatározat szerint a jövőben is a Sámsoni úton működik tovább. November másodikára kiürítették a menekülttábort, ekkor már csak az őrzött befogad központ működött. A hónap végére pedig teljesen ki is ürítették az állomást, két héttel a határidő előtt.

2015. december 16 – erre a dátumra biztosan sokáig emlékezni fognak a Sámsoni út lakói. Ekkor helyezték el ugyanis a „Zárva” táblát a kapura, amivel hivatalosan és jelképesen is bezárták a tábort. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője ekkor mondta, Debrecen az elmúlt években jól vizsgázott szolidaritásból és emberiességből. A tábor bezárása jó megoldás, mert „ma a határokat kell megvédeni, nem táborokat építeni Európa-szerte”. Papp László polgármester köszönetet mondott a kormány következetes migrációs politikájáért, amely lehetővé tette a városban biztonsági kockázatot képviselő menekülttábor bezárását.

A jelen: nem lesz menekülttábor

A menekülttábor zavargóinak a tárgyalására csak idén, szeptember 12-én került sor. A Debreceni Járásbíróság a hét migránst felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva elkövetett garázdaság bűntette miatt. A bíróság emellett valamennyi vádlottat öt évre kiutasította Magyarország területéről. A bíróság a büntetés kiszabásakor valamennyi vádlott esetében enyhítő körülményként értékelte büntetlen előéletüket, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlott beismerő vallomását, továbbá a másodrendű vádlott megbánását. Súlyosító körülményként vette figyelembe a társtettesi magatartást és azt, hogy elszaporodtak a hasonló garázda cselekmények. A vádlottak közül a tárgyaláson egyébként csak a negyedrendű vádlott jelent meg, a többiekről nem lehetett tudni, hogy éppen hol tartózkodnak.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) milliós keretszerződést kötött a menekülttábor őrzésére. Ezt mintegy kétezer forintos óradíjért látják el, ebben a pénzben benne van a folyamatos élőerős őrzés-védelme és a portaszolgálat napi 24 órában, 12 órás váltásokkal, 12/36 órás szolgálati beosztással.

Októberben a népszavazás után Papp László polgármester azzal nyugtatta a várost, hogy nincs realitása a menekülttábor újranyitásának.

És bár úgy tűnik, hogy még egy darabig tényleg nem fogad a tábor újabb menekülteket, azért nincsen teljesen kihasználatlanul a terület. A debreceni határvadász-képzés oktatási központjául ugyanis a Sámsoni úti menekülttábor egyik objektuma szolgál.

Hozzászólások