Keresés
-18O
Debrecen
2019.06.27., csütörtök (László)

Kávé és munka Balin: milyen digitális nomádnak lenni?

Somló-Bakos Dalma- 2017.03.21. 03:40
5650
Kik azok a digitális nomádok és hogyan válik valaki azzá? Mitől lett ez divat? Mire vágyik az Y generáció? Debrecenben találkoztunk egy digitális nomáddal, aki választ adott ezekre a kérdésekre.
„Nem is tudtam az elején, hogy amire vágyom, azt digitális nomádnak hívják” - kezdi a történetét a debreceni Balogh Mariann, aki jelenleg online és network marketinggel foglalkozik. Úgy gondolja, az Y és Z generációra az a jellemző, hogy nem akarnak olyan munkahelyen dolgozni, ahol 8-tól 4-ig bent kell ülni egy irodában, ahol nem érdekli a főnököt a véleményük, ahol megmondják nekik, hogy mit csináljanak. Neki személy szerint, ahogyan fogalmaz, „óriási pofon volt”, hogy a főnöke mondta meg, mikor mehet szabadságra; azt például egy korábbi munkahelyén megtiltották neki, hogy 10 napnál többet hiányozzon egyszerre.

Biztos alkalmazotti lét a kihívás helyett

A mostani generációnak ráadásul az is fontos, milyen környezetben és kikkel töltik el a napi – legalább – nyolc órájukat. Egy kiállhatatlan főnök, vagy olyan munkatársak, akikkel nem pendül egy húron az ember, meg tudják keseríteni a mindennapokat – teszi hozzá.

„Az egyetem alatt azt láttam, hogy inkább elméletet tanítottak, gyakorlatot szinte semennyit, és ez összefüggésben lehet azzal, hogy a diploma előtt állók nem tudják, mihez kezdjenek magukkal. Magyarországon nagyon kevés embernek fordul meg a fejében, hogy azt csinálja, amihez ért és felépítsen egy vállalkozást” - fűzi hozzá. Tipikusan az fordul elő, hogy a „biztosra” mennek, vagyis inkább elmennek alkalmazottnak ahelyett, hogy kihívást keresnének maguknak. „Persze a startupok terjedése hozott némi változást, de az sem úgy működik, hogy elég egy jó ötlet. Egy startup elindításához kell tőke, vagy legalább egy befektető, hogy az egyáltalán el tudjon indulni” - magyarázza.

Balogh Mariann alaposan felépített mindent, hogy digitális nomád lehessen
Forrás:offmedia.hu
A digitális nomádság pedig tulajdonképpen az, hogyha valaki olyan dolgot végez, ami nincs helyhez kötve – nagyjából így lehetne összefoglalni az elmúlt pár év legtöbbször hallott kifejezését.

Miért építsem másét, ha a sajátomat is építhetem?

Mariann a saját példáját hozza fel: a legutolsó munkahelyén, ahol alkalmazott volt, rendre vitte a főnökének az ötleteket, min kellene változtatni, hogyan lehetnének hatékonyabbak a munkafolyamatok. „Amikor elkezdtem vizsgálni a napjaimat, rájöttem, hogy azért vagyok bent 12-14-16 órákat az irodában, mert 4-5 órám elmegy a megbeszélésekkel, hogy az ügyvezetővel vagy a kollégákkal egyeztetek olyan projektekről, amelyek engem valójában nem is érintettek. Alig maradt időm a munkámra, ha pedig fejleszteni akartam, akkor arra már csak akkor jutott időm, miután mindenki hazament és egyedül maradtam az irodában. Egy idő után rádöbbentem, hogy éppen más cégét viszem előre, és ezeket az ötleteket akár magam is meg tudnám valósítani. Innen jött az ötlet, hogy vállalkozóként kellene dolgoznom” - mondja arról, mi adta meg a számára az „utolsó lökést” a digitális nomáddá válás útján. Az, hogy szeretne utazni és világot látni, azt már csak ezután jött. „Elég sok félelem volt bennem. Nagyon sokáig tartott az idáig vezető utam, először külsősként dolgoztam, kerestem az átmeneteket” - teszi hozzá.

„Eleinte annyit láttam a digitális nomádságból, hogy nagyon sok tőke kell ahhoz, hogy kimenjek külföldre és onnan kezdjek el 'nomádkodni' - de azt nem tudtam, honnan is szerzem meg ezt a tőkét. Azt már  most érdemes tisztázni, hogy ez nem úgy működik, hogy ma eldöntöm, hogy digitális nomád leszek , holnap pedig már útnak indulok és kiköltözöm Balira, a tengerparton nyomkodom a laptopot és még aznap lesz 16 ügyfelem. És ez nem csak azért irreális, mert a tengerparton úgysem veszem elő a gépemet, hiszen telemegy homokkal, és a napsütésben egyébként sem lehet rendesen látni a kijelzőt. Ehhez kell egy olyan háttér, egy olyan tudás, amit online lehet végezni. Jógaoktatóként, angoltanárként, esetleg mobilfodrászként is lehet  világot látni” - sorolja. mMelőtt nekivágna az ember az útnak, át kell gondolni, kik lesznek az ügyfelei? Mi alapján  fogja megszabni az árait? Mi lesz az a „know how”, megkülönböztető előny, ami miatt őt választják ? „Ezek miatt nélkülözhetetlen a vállalkozói gondolkodás” - teszi hozzá.

Lakáseladás vs. pályázatok

Sok sikersztori mögött olyan háttér van, amiről nem beszélnek. Nem egy olyan nomádról tudok, aki eladta a lakását, vagy a szülei támogatták és így vágott neki a világnak. Az út elején még nem tudta , mit kezdjen magával, ez csak később alakult ki. Többen közülük blogolnak, és tulajdonképpen az életmódot népszerűsítik” - meséli Mariann.

Úgy látja, a felsőoktatási intézményekben inkább az elméletre mennek rá, nem a gyakorlatra
Forrás:offmedia.hu
Van, aki elkezd építkezni és ügyfélkört kialakítani, mielőtt elindulna – Mariann ebbe a táborba tartozik. „Ha lenne lakásom, biztosan kiadnám, most úgyis őrült árak vannak. Balin pedig akár havi 50 ezer forintból is már elég jó apartmant lehet kivenni” - mondja, majd hozzáteszi, hogy háttér híján azért sem akart „felelőtlenül” belevágni az új életmódba, mert „nem biztos, hogy Kolumbiában arra akarok ébredni, hogy nincs mit ennem”.

Aki ilyenben gondolkozik, annak egyébként érdemes alaposan utánaolvasnia mindennek, hiszen például van egy Európai Uniós pályázat, a GINOP, az álláskeresők vállalkozóvá válása – tanácsolja Mariann. „Ha van egy jó ötleted, és meg tudsz rá írni egy 3-4 oldalas üzleti tervet, hat hónapig az EU minimálbért fizet neked, ez egy vissza nem térítendő támogatás. Szerintem remek lehetőség annak, aki abban gondolkozik, hogy szabadabb életet éljen. A gyakorlatban úgy működik, hogy be kell jelentkezni az álláskeresőnek, és abban a pillanatban már el lehet indítani a pályázatot. Ezt a minimálbért pedig a vállalkozás bevételein felül adja az EU. 25 év alattiaknak pedig ott a Széchenyi 2020 vállalkozóvá válás pályázat, tehát sok lehetőség van” - mondja. Hozzáteszi, hogy ezekhez itthon kell lenni, Mariann emiatt is van itthon őszig. „Áprilisban három hétig kint leszek Hong Kongban, Kuala Lumpurban és Balin, ahonnan tudok majd dolgozni, nyáron pedig a Balaton mellől végzem majd a munkám ” - meséli a közeljövőről.

Hova mennek a nomádok?

Vannak tipikusnak mondható célországai a digitális nomádoknak, az egyik ilyen Thaiföld. „Ott a tengerparton már kialakítottak árnyékos részeket konnektorral és wifivel, hogy lehessen dolgozni” - meséli. Összességében Ázsiát nagyon szeretik – még a magyarok is. Állítólag havi 150 ezer forintból már egy tengerparthoz közeli, medencés házat is lehet bérelni, ráadásul a mindennapi megélhetés sem kerül sokba.

Vannak remek pályázatok, csak utána kell járni
Forrás:offmedia.hu
Érdekesség, hogy az egyik legnagyobb digitális központ Budapest. „Nagyon olcsó, mégis európai jellegű, folyamatosan pezseg” - sorolja Mariann a főváros előnyeit nomád-szemmel. És ami még Budapest mellett szól: nagyon jó a wifi. „Tényleg messze földön híres a magyar wifi. Nálunk egy Skype-os beszélgetést simán le lehet bonyolítani egy kávézóból, ez például a Fülöp-szigeteken szinte lehetetlen” - meséli.

Persze nem kell több ezer kilométerre elutaznia mindenkinek, szerinte a multik nem véletlenül kezdenek el nyitni a home office munkavégzés felé, ez is egyfajta formája lehet majd a digitális nomádságnak – vélekedik Mariann. „Digitális nomád tulajdonképpen az az anyuka is, aki GYES mellett tud otthonról dolgozni, amikor a gyerek alszik” - tér vissza a fogalommeghatározáshoz.

És hogyan áll mindehhez az idősebb generáció?

„A szüleim abszolút alkalmazotti gondolkozásúak, náluk az, hogy számlát ad valaki, már az nagyon félelmetes. De ez nem feltétlenül generációfüggő, hiszen régen is voltak vállalkozók, voltak világutazók. Egyszerűen annyi történt, hogy más neve lett, és szinte minden online történik” - mondja.

Azt nem vitatja, hogy megnyílt a világ, és az idősebb generációnak nehéz megértenie, hogy másik országból is ugyanúgy működhetnek a dolgok. „A baj akkor van, ha pont egy ilyen ügyfélről van szó, aki nem tudja elképzelni, hogy dolgozhat veled, hogyha legalább heti szinten nem találkoztok személyesen” - veti fel Mariann. Szerinte az az egyik legnagyobb baj, hogy sokan azt hiszik, a digitális nomádokszinte alig dolgoznak. „Pedig nagyon sokan ugyanúgy lenyomnak 10-12 órát, mint egy irodában. Az a különbség, hogy a digitális nomád mindezt ott csinálja, ahol neki kedve van, olyan időbeosztással, ahogyan ő látja jónak és önmagát tudja szabadságolni akárhány hétre. Persze 'szabadság' után ugyanúgy rengeteg e-mailje van az embernek, ugyanúgy fel kell venni a fonalat” - magyarázza.

Digitális nomád lehet az az anyuka is, aki otthonról, GYES mellett dolgozik
Forrás:offmedia.hu
„Szeretnénk minél több tudást átadni az embereknek erről az életmódról, szeretnénk, ha tudnák a munkáltatók, mire vágyik a generációnk és hogyan lehet velünk együtt dolgozni. A mi szabadságvágyunkat sokan úgy fordítják le maguknak, hogy nem akarunk dolgozni, holott erről szó nincs. Mi pusztán csak azt szeretnénk csinálni, amiben jól érezzük magunkat, kihívásokat akarunk. És igen, időnként helyileg ott, ahol mi akarjuk. Szeretjük a kreativitást, szeretünk utazni, szeretjük, ha kikérik a véleményünket. Az előző generációnál mi volt? Ne beszélj, ne gondolkozz, csináld, amit kell. Pontosan ők neveltek minket olyannak, amilyenek most mi vagyunk. Ők mondták, hogy 'hallasd a hangod, legyél magadra büszke, higgy magadban, keresd meg a saját utadat! Találd meg, amit szeretsz csinálni, mert én egész életemben utáltam a munkámat.' Tőlük kaptuk ezt az örökséget, nem véletlenül vagyunk olyanok, amilyenek” - mondja Mariann. Azt mondja, mindegyik generációnak meg kell értenie a másik gondolkodását ahhoz, hogy gördülékenyen menjen a közös munka.

Hozzászólások