Keresés
-18O
Debrecen
2019.09.22., vasárnap (Móric)

Magyarok reformálják meg az orvostudományi képzést?

Somló-Bakos Dalma- 2016.11.17. 16:15
1648
Milyen digitális átalakulások zajlanak most az egészségügyben? Többek között erről is beszélt a GE Health Care-től Dr. Bencsik Péter Debrecenben, a Smarth Health Meetupon. Ebből ez egyébként ez volt az első (ráadásul a Startup Hét Debrecen 2016 keretein belül rendezték meg), de a szervező, Bene Tamás reméli, hogy sorozat lesz belőle.

Szerda délután tartották meg a Startup Hét Debrecen 2016 Smart Healt Meetup nevű programját a Nagyerdei Víztoronyban. Nem volt tolongás, de végül szép számmal érkeztek érdeklődők – tapasztalatunk szerint többen voltak, mint egy Loki ankéton.

A GE Magyarországon tízezernél is több főt foglalkoztat, és azon van, hogy ipari vállalatból digitális ipari vállalattá alakuljon át – mondta Bencsik Péter. Ennek az egészségügyi vetületei közé tartozik többek között az, hogy jelenleg egy kórházközpontú modellben történik az egészségügyi ellátás. Amikor valaki beteg lesz, a kórházban osztályokra van tagolva az ellátás, azokon az osztályokon olyan berendezések működnek, amelyek egymással nem kommunikálnak. Illetve a kórházban más intézményektől, de akár más osztályokról is nagyon nehéz kinyerni az adatokat a betegekről. Sőt, szerinte ma az orvosok azért szeretik a papír alapú intézést (vagyis mindenki vigye magával a korábbi leleteit), mert „azt legalább el tudják olvasni”, vagyis ezzel ki tudják küszöbölni az esetleges technikai nehézségeket. Bencsik Péter azonban arra figyelmeztet, hogy átalakul a világ, és eljön a betegközpontú ellátás. Itt viszont együttműködő rendszerekre van szükség, amelyek tudjanak olyan formán kommunikálni egymással, hogy gyártótól független megoldásokat lehessen létrehozni.

Dr. Bencsik Péter
Forrás:offmedia.hu

Van egy másik, nagyobb dolog is, ami szerinte zajlik az egészségügyi ellátásban. Ez pedig az, hogy „a bolygó népessége nagyon-nagyon gyorsan növekszik. Jelenleg körülbelül 7,5 milliárdnyian élünk a Földön, de 15 éven belül még további 1 milliárdnyi ember él majd. Ha megnézzük, akkor a várható élettartam is szépen növekszik, ez jelenleg 70 év körül van. De 35 éven belül még további 7-8-10 évvel növekszik a várható élettartam. Ahogyan az egészségügyi ellátás javul, úgy ezek az emberek egyre tovább élnek. Ha megnézzük, most jelenleg körülbelül 1 milliárdnyi ember él a Földön, aki 60 év fölötti, de néhány évtized múlva a számuk meghaladja a 2 milliárdot” - mondta. Tehát szerinte lesz úgy 2 milliárdnyi ember a Földön, akik jellemzően valamilyen krónikus betegségben szenvednek majd. Ez a hatalmas embertömeg pedig nagyon megterheli majd az egészségügyi ellátást. „Európai viszonylatban mi azért elég sok mindent megteszünk, hogy ne terheljük túlságosan az egészségügyet” - utalt arra, hogy a magyarok várható életkorát Albánia és Montenegró is megelőzi.

Bencsik azt is mondta, hogy egyes előrejelzések szerint 2020-ra az okoseszközök használata meghaladja majd a 30 milliárdot. Lesznek olyan lakások, amelyekben akár 50 ilyen berendezés is lehet – például mérlegek, biztonsági kamerák, termosztátok. „Sőt, milyen fura világ az, hogy benne van a tévének a használati útmutatójában, hogy ne beszéljünk meg az okostévénk előtt bizalmas dolgokat, mert az ott elhangzott beszélgetések esetleg harmadik fél tudomására juthatnak?” - tette fel a költői kérdést. Aztán gyorsan hozzátette, hogy azért előnyei is vannak az okoskütyüknek. Például arra is alkalmasak az applikációk, hogy egy mobiltelefon segítségével a depressziós betegek állapotát lehet követni. Mégpedig úgy, hogy a mozgásaktivitást rögzítik, illetve azt is, hogy mennyit beszélget, akár telefonon, akár a mikrofonon keresztül a környezetében. Hogyha az illető depressziója súlyosabb, akkor nyilván kevesebbet mozog, kevesebb személyes interakciója van.

Másodpercenként 10 hibás diagnózis

Katona Tamás, az Insimu Patient nevű debreceni startup programozója elmesélte, hogy 2013 körül szembesült azzal a problémával, hogy az orvostudomány finoman szólva is ragaszkodik a „hagyományos” megoldásokhoz. Így például egy új MRI készüléket nem nagy durranás bevezetni, de egy, az eddigiektől elrugaszkodott, teljesen más vonulatot bevezetni az orvostudományba nagyon nehézkes. „Úgy gondolhatjuk, hogy az orvostanhallgatók oktatásában is megjelenik egyfajta 'smartság', rengeteg applikáció van mindhárom (iOS, Android, Windows) platformokra, de ezek a hagyományos oktatás digitalizálásai” - mondta Katona Tamás. Atlaszok, filmek elérhetőek így, de ami hiányzik a rendszerből, az a komplex gondolkodás fejlesztése.

Katona Tamás
Forrás:offmedia.hu

Amerikában minden másodpercben 10 hibás diagnosztizálás születik, ami éves szinten mintegy 12 millió rosszul felállított diagnózis, ami hatalmas terhet ró az amerikai egészségügyre – fogalmazott. Optimista becslések szerint is ez 19 milliárd dollár többletköltséget jelent, tette hozzá. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a félrediagnosztizálások fele súlyos egészségkárosító hatásokat okoz.

Azt mondja, miután a diák megkapja a diplomáját, és elhelyezkedik az általa választott osztályon, fejben egy körülbelül 1600-as listából kell kiválasztani betegről-betegre a helyes diagnózist. Idézett egy felmérést, miszerint a Debreceni Egyetem hallgatói elégedettek a képzéssel, de nem magabiztosak a klinikai munkában és a betegekkel való találkozás során.

Ez hívta létre azt az új, innovatív megoldást, ami komplexen fejleszti a hallgatók gondolkodását. Az alkalmazásuk segítségével tulajdonképpen bárhol, bármikor gyakorolhatnak az orvostanhallgatók. Az alkalmazás használata során egy gombnyomásra kap a hallgató egy beteget, aki a valóságnak megfelelően viselkedik – meséli a programozó. Az anamnézis felvétele ugyanolyan kérdés-válasz formában történik, mint az életben. Ezen kívül lehet kérni különböző vizsgálatokat, amelyekhez egyébként valós költség- és idővonzat társul. Ha megvan a diagnózis, az alkalmazás pontozza azt, figyelembe veszi az elvégzett vizsgálatokat, az időt és a költségeket is. „A diagnózis felállításának majdnem végtelen számú útja elérhető az alkalmazásban, ezért akár lehetünk kevésbé pontosak, fölösleges vizsgálatok kérésével akár a beteg halálát is előidézhetjük, illetve betartva mindegy egyes szabályt, tökéletes diagnózist is felállíthatunk” - sorolta Katona Tamás. Azt mondja, most is vannak már hasonló alkalmazások, de diagnosztikus gondolkozást fejlesztő app jelenleg nem elérhető a piacon. A program algoritmusának megírásában szakorvosok is részt vettek – tette hozzá, illetve elmondta azt is, hogy az alkalmazás mindhárom platformon elérhető lesz.

Nem éri meg szabadalmaztatni

A jövővel kapcsolatban elmondta, hogy a HoloLense segítségével akár valós betegmegjelenést is elérhetnek az alkalmazásban. Azt tervezik, hogy egy húszezres felhasználói létszámot tudnak majd elérni világszerte, de ennyiből is már „félmilliárd orvos-beteg találkozást tudunk jobbá tenni a következő 5 évben” - fogalmazott. A program előfizetéses modellben lesz elérhető, de régiónként, társadalmi és gazdasági háttértől függően változó lehet majd az árazás, vagyis a szegényebb térségekben olcsóbban lehet majd hozzájutni. 2017 elejére terveznek egy nagyobb volumenű bétatesztet, ezután feltehetőleg 1 év múlva lesz elérhető a nyilvánosság számára az alkalmazás.

Felmerül a kérdés: mi van, ha 2018-ig valaki más megcsinálja ugyanezt? De Katona Tamás ettől nem fél, azt mondja, annyi munka van az algoritmusban, hogy nem lehet azt olyan egyszerűen lemásolni. Hozzátette, hogy az Európai Unióban nem lehet algoritmust levédetni, Amerikában erre lenne lehetőség, de ott, ha benyújtanak egy levédési kérelmet, 18 hónap elteltével nyilvánosságra hozzák a specifikációt annak érdekében, hogyha valaki azt lemásolná, lehessen perelni. „Viszont egy ilyen komplex algoritmusnál lenne mozgásterük, hogy olyan dolgokat változtassanak meg, hogy a pernek már nem lenne helye, viszont ugyanúgy a piacra tudnának kerülni. Ezért a levédés egyelőre nekünk nem opcionális lehetőség” - mondta Katona Tamás.

„Úgy tűnik, Debrecenből meg tudjuk reformálni az orvostudományi képzést” - vezette fel Bene Tamás szervező, a Debreceni Egyetem Technológia és Tudástranszfer Központ igazgatója a következő eladót, Fábián Ádámot, a szintén debreceni RF Anatomy egyik alapítóját. Ők egy éve léptek piacra, már 148 országból vannak aktív felhasználóik. „Nem hoztam nektek semmilyen prezentációt, mert én nem nagyon szeretem. Úgy gondolom, hogy a csilli-villi grafikonokat és a felfelé tartó nyilakat majd a befektetőknek lehet mutogatni” - kezdte előadását.

Elmondta, hogy a startup orvosi egyetemről indult, és akkor kezdődött az egész, amikor az anatómia kurzust „taposták”. Az anatómia az első olyan vízválasztó tantárgy, ahol eldől, hogy valaki alkalmas-e a pályára vagy sem – mondta Fábián Ádám. Leginkább azért, mert olyan mennyiségű anyagot kell megtanulni, ami egyszerűen nem megy mindenkinek.

Az orvosin sem mindenki gazdag

Jelenleg az egész világon 2 darab olyan anatómia atlasz van rendszeresítve, amire azt lehet mondani, hogy rendben van és használható, vagyis a piac elég szűk. De hogy mi is ezzel a probléma? Nos, az, hogy a Magyarországon használt atlaszért 42 ezer forintot kell „leperkálni”. „Az orvosin sem mindenki gazdag, nem mindenki teheti meg, hogy mellényzsebből hajigáljon ki ötvenezret egyetlen egy tantárgy könyvére”- fogalmazott.

Fábián Ádám
Forrás:offmedia.hu

Azt mondja, hogy tanulás közben ugrott be neki, hogy miért ne lehetne csinálni egy olyan atlaszt, ami színvonalában nem tér el a meglévőktől, de anyagiakban sokkal jobban hozzáférhető mindenki számára. Megkereste az akkori csoporttársát az ötletével, akivel végül a céget alapította. „Azt hittem, el fog küldeni a fenébe, hogy ez hülyeség, de benne volt a dologban” - emlékezett vissza a kezdetekre, ami úgy 2,5 évvel ezelőtt volt.

Tanár-diák verseny

Végül először Androidon tudták bemutatni az atlaszukat. Azt mondta Ádám, hogy másnap nézték a statisztikákat, és előbb volt felhasználójuk Ománból és Ghánából, mint itthonról. Ma a top piacaik Amerika, Brazília, Oroszország, illetve az Egyesült Királyság.

Tavaly novemberben ők is részt vettek a Get in the Ring versenyen (amire idén november 17-én, 17 órától kerül sor a Kazánházban – a szerk.), a debreceni fordulóban második helyezettek lettek a Prelife után. A Prelife egyik kitalálólja, dr. Bálint L. Bálint egyébként a biokémia szemináriumvezetője volt korábban Ádámnak. „Úgy hozta az élet, hogy a budapesti döntőben megint velük kerültünk össze a döntőben. Ott viszont már 5-0-ás zsűriaránnyal lemostuk őket a pályáról” - mesélte cinkos mosollyal. „Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy egy ilyen okos ember ötletével szemben úgy döntött a szakmai zsűri, hogy minket hoz ki győztesnek” - tette hozzá.

Azt mondja, a verseny után indult be igazán a karrierjük, újságírók, tévések, rádiósok rohamozták meg őket. Januárban pedig a szófiai, kelet-európai döntőben képviselték Magyarországot (ugyanebben a versenysorozatban), de innen kisebb csalódással jöttek haza. „Érdekes körülmények között nem jutottunk tovább” - mondta sokat sejtetően Fábián Ádám.

Az atlaszuk egyébként előfizetéses rendszerben működik, 1 hónapra 1 euró, 1 évre kevesebb, mint 10 euró. De terveznek egy egészen átfogó megújulást, ami tulajdonképpen végigvezeti majd mind a hat évükön a hallgatókat. Ádám pedig kiszáll az ügyvezetői székből, a tanulásra koncentrál, a helyét pedig a Közútkezelő igazgatója veszi majd át.

Csakis Debrecenből

Az este utolsó előadója a már korábban említett Dr. Bálint L. Bálint volt, aki a Prelife nevű startuo projektről mesélt. Ők tavaly, a 2015-ös Get in the Ring versenyen mutatták meg magukat először a nyilvánosságnak.

Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg körülbelül 150 ezer meddő pár él, a mesterséges megtermékenyítés (IVF) költsége pedig úgy egymillió forint – az OEP támogatásával 150-200 ezret kell ebből befizetni. A sikeres eljárások aránya azonban csupán 25- 30 százalék körül van, mint mondja, ha ez tüdőgyulladás lenne, mindenki fel lenne háborodva.

Az IVF-nél kulcsfontosságú az időzítés, ami az egyes nőknél eltérő, ráadásul nem is mindig pontos, ez pedig végül gyakran eredményez sikertelenséget.

Hogy ez a rendszer jobb legyen, a Prelife erre dolgozott ki egy eljárást. Ők más módszerrel mérik az állapotát a méhnyálkahártyának, így tulajdonképpen a beültetések időpontját perszonalizálni tudják. Már öt klinikai partnerrel dolgoznak együtt, többek között a tapolcai Kaáli Intézettel is.

Azt szeretnék, ha 2017-ben már lenne egy piacra vihető termékük. Olyan nemzetközi céget szeretnének felépíteni, ami Debrecenből működik, másképp nem is lenne értelme – fogalmazott a kutató.

Hozzászólások