Keresés
14O
Debrecen
2017.09.26., kedd (Jusztina)

A törökök miatt csapjuk a zajt szilveszterkor?

Offmedia- 2016.12.31. 04:10
1474
Rengeteg hagyomány és szokás kapcsolódik a szilveszterhez, ezek egyik "leglátványosabb" eleme az, hogy hatalmas zajt csapunk.
Hosszú évszázadok óta jeles esemény a szilveszter, az óév vége, így legyen szó bármilyen vallásról vagy népről, ezt mindenhol megünneplik. Bár sokáig nem volt fix dátuma ennek az ünnepnek, az új évet 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzítette.

Az óév zajos búcsúztatásának egyik fő oka az ártó szellemek elűzése. Míg régen trombitáltunk vagy ostort csattogtattunk, ma petárdázunk. Demeter Tekla A népszokások költészete című kötetében a zajkeltésről ezt írja:

Hajdúszoboszlón pl. azt mesélik, hogy ez az évbezáró szokás a török háborúk idejére megy vissza. A férfiak hadbavonultak, és az asszonyok és gyermekek által lakott Hajdúszoboszló felé a török éppen az év utolsó napján közeledett. Az asszonyok akkor meghúzták a harangot, összeverték a tepsiket, és az így keletkezett zajjal félrevezették, megrémítették a törököket. Ezért azóta is, minden év utolsó estéjén hasonló zajkeltéssel búcsúznak az évtől.

„Szoboszlón a gyerekek, suhancok és legények pergőkkel, kolompokkal, csengőkkel, dudákkal, ostorokkal s mindenféle más eszközökkel felszerelve összegyűltek a piacon s itt, valamint az utcákon járkálva rettenetes zajt csaptak. Közben lövöldöztek is. Ezekhez járult még a torony, az ablakok kivilágítása, csillagszórók, világító rakéták lövöldözése.

A szájhagyomány szerint a szokás a törökvilág eseményével függ össze. Nevezetesen 1660. december 31-én török martalócok támadták meg a várost. A szoboszlói hajdúk nemcsak visszaverték a támadást, hanem még űzőbe is vették a rablókat. Közben beesteledett s sűrű köd ereszkedett. Az otthonmaradtak féltek, hogy a vitézek a sötétben nem találnak haza, ezért csaptak nagy lármát, harangoztak, kivilágították a tornyot s az ablakokat. Más változat szerint a török támadás elől a város határában levő nádasban elbújtatott asszonyok és gyerekek sikoltozása és kongatása azt a hitet keltette a támadókban, hogy a Szoboszlót védők nagyon sokan vannak s a megrémült törököket a várost védelmező néhány vitéz visszaverte, sőt elkergette Kaba felé. Hogy aztán ezek visszataláljanak, ezért a toronyba lámpát tettek. A szokás a kántálással együtt ma is megvan.”

Hozzászólások