Keresés
16O
Debrecen
2017.08.20., vasárnap (István)
  • Főoldal
  • Hírek
  • Helyi
  • „Egy báb lenne a főépítész?” Kemény kérdésekkel bombázták China Tibort

„Egy báb lenne a főépítész?” Kemény kérdésekkel bombázták China Tibort

Somló-Bakos Dalma- 2016.11.22. 14:29
1713
Debreceni civilek ezúttal a város főépítészével, China Tiborral találkozhattak. Konkrét kérdésekre azonban nem mindig kaptak konkrét válaszokat.

A Natív hétfő este Debrecen főépítészét, China Tibor hívta meg a Karakter 1517-be, hogy a helyi civilek feltehessék a várost érintő kérdéseiket. Míg az első alkalommal (akkor Barcsa Lajos alpolgármester volt a vendég) csupán egy maroknyi érdeklődő volt, a harmadik alkalomra a létszám már jelentős méretűre duzzadt. Bármennyire is jónak tűnik a helyszín, az a helyzet, hogy a rendezvénysorozat lassan kinövi a kávézót.

China Tibor szűk két éve a város főépítésze, és bevezető előadásában úgy fogalmazott, szerinte az innovációnak helyt kell adni a kortárs építészetben. Kiderült, hogy nincs még arculati kézikönyve Debrecennek, de remélhetőleg jövőre talán ez is elkészülhet. Hozzátette, hogy több mint 300 helyi védett épület van Debrecenben.

China Tibor, Debrecen főépítésze
Forrás:A szerző

A város szervezeti felépítéséről annyit mondott, hogy a főépítészi iroda és maga a főépítész szakmailag tulajdonképpen a polgármester alatt van közvetlenül. A különleges helyzetet pedig az adja, hogy szemben a többi osztályvezetői szintű besorolással, a főépítészi irodának a hivatali vezetője a jegyző, a szakmai felettese pedig a polgármester [ez a megfogalmazás a későbbiekben még fontos lesz – a szerző].

De térjünk is át a következő a szekcióra, ami a szabadon feltehető kérdéseknek adott teret. A civilek nem kímélték China Tibort, jellemzően keményen álltak bele a főépítészbe, akinek nem volt más választása, állnia kellett a sarat.

Még mindig fáj a kiskörút

Az első kérdést Arany Zoltán tette fel, aki a Debreceni Óvárosvédők Facebook-oldal adminjaként mutatkozott be. A mondandóját azzal kezdte, hogy elolvasta a város műemlékvédelmi rendeletét, „én nem tudtam nem észrevenni szinte azonnal, hogy ennek szinte az összes pontja megsérült az elmúlt években. Értem itt az elkerülőutat [az utcaszerkezet megváltoztatását], a Párizsi udvar tragédiáját, a táblabíróság épületét.” Arra volt kíváncsi, hogy a főépítésznek mennyire számít a városlakók véleménye, milyen beleszólásuk van a városkép alakulásába. Nagyon érdekelte továbbá, hogy számíthatunk-e egy határozottabb műemlékvédelmi várospolitikára. Az utóbbi évtized építészetének nincs túl nagy sikere a városlakók körében – igyekezett „finoman fogalmazni”.

Forrás:A szerző

China Tibor szerint az, hogy „minden pontján sérül” a rendelet, ez „kicsit tág meghatározás”. A nyugati kiskörút utcaszerkezetével kapcsolatban azt mondta a főépítész, hogy az a rész 1931 óta folyamatosan benne volt a városrendezési tervekben, tulajdonképpen 70-80 éves folyamat végeredménye van majdnem kész. „Természetesen ez a fajta beavatkozás szült olyan építészeti helyzeteket, amiket meg kell oldani” - fogalmazott a főépítész. „A táblabíróság épülete megosztja a közvéleményt” - reagált a következő felvetésre. A lakosságnak nem igazán tetszik, az építész szakma viszont egyértelműen kiáll a épület mellett. Az épület legitimitását annak idején az adta, hogy ezt az épületet egy elég nagy érdeklődésre számot tartó tervpályázat döntötte el. Azt gondolja, ezen az épületen nincs mit szégyellni. A felvetésre, hogy minek a helyére került, annyit reagált, hogy „mindennek volt a helyén valami, ezelőtt 300 évvel is voltak itt épületek, a Povolny-féle városháza előtt is voltak ott épületek. Nem mindent lehet örökre konzerválni. Nyilván vannak olyan értékek, amiket kell, de minden esetben mérlegelés kérdése, hogy mit konzerválunk, és mit nem.”

Az építészet nem mindig a jelen kor popularitásáról szól – védte meg a szakmát, illetve az elődjét China Tibor. Mint mondja, sok példát lehetne felsorolni, ami a saját korában rettenetesen nagy felháborodást és ellenérzést váltott ki, ugyanakkor „az utókor felértékelte ezeket az épületeket”. A határozottabb hozzáállás a helyi védett épületek tekintetében azt mondta, a mostani listát [ami a város védett épületeit tartalmazza – a szerk.] ki szeretné bővíteni, tulajdonképpen a második világháborútól a 30-40 évvel ezelőttig felhúzott épületekkel, amiket „nem lenne érdemes bántani”. „Van olyan, aki azt mondja, hogyha nagyon jó egy épület, azt már azonnal le kellene védeni. Én azt gondolom, egy olyan 30-40 év az, ami igazából eldönti egy épületnél, hogy az hosszú távon értékálló vagy sem” - fogalmazott. Szerinte a helyi védett épületekhez egyébként hozzá lehet nyúlni, ezek nincsenek teljesen változtatási lehetőségeken kívül, így „megfelelő érzékenységgel” azokat lehet modernizálni, bővíteni, átalakítani.

Mi lesz a Vértessy kúriával?

Szóba került a Vértessy kúria is, Debrecen egyik fontos műemléke, aminek a sorsa 2001 óta függőben van. A kérdező arra volt kíváncsi, hogy a város mennyire lenne partner abban, hogy közreműködjön, vagy támogassa azt, hogy a romos kastély ismét szebb napokat lásson?

Forrás:A szerző

A főépítész látszólag nem volt felkészülve ebben a témakörben, hiszen először azt mondta, több tervet is ismer, ami a kastély felújítására vonatkozik. „Azt tudom, hogy a közelmúltban megvették ezt az épületet, és az úr, aki megvette, legjobb tudomásom szerint pályázni szeretne. A hasznosítási javaslatáról nem láttam olyan tervet, ami egzakt, egyértelmű szándékot fejezett volna ki” - mondta bizonytalanul a főépítész. A kérdező viszont jobban képben volt, kijavította ugyanis China Tibort, hogy egyrészt már 13 éve ugyanaz a kúria tulajdonosa. Aki egyébként valóban pályázott, országos 2. helyezést is elért már. „Nem mondom el a részleteket, de gyakorlatilag nem történt vele szerződéskötés”- fogalmazott a kérdező. Annyi viszont kiderült, hogy egy esküvői rendezvényközpont tervei vannak készen.

China Tibor elmondta, hogy az Új Főnix Terv nem számol a kúria felújításával, igazából az épület semmilyen formában nem szerepel az elképzelések között. Annak ellenére, hogy egyébként a környezet infrastrukturális fejlesztése napirenden van. Arra mindenesetre nyitott, hogy a tulajdonossal találkozzon, szívesen beszélgetne vele.

Megvétózhatja a főépítész a polgármestert?

Az eseményen ott volt Filep Mária is, aki végzettségét tekintve építészmérnök, a páneurópai piknik főszervezője volt, illetve a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének (a város első ellenzéki szervezetének) az alapító tagja. 1999-ben Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikereszttel tüntették ki, 2004-ben Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltoztatásban játszott szerepét. Az ő párbeszédükből egyébként érződött, hogy már ismerik egymást korábbról. A nő ugyanis tegezte a főépítészt, aki egyik válaszában „Marikának” hívta őt, aki először a szervezeti felépítésre visszatérve kérdezett rá borzasztó keményen és nyersen. „Az eddigi tapasztalatunk az volt, hogy a főépítész úr bizony egy báb, elmondta a szakmai véleményét a politikumnak, akik vagy meghallgatták, vagy félresöpörték azt”. Ami viszont megütötte a fülét, az mégis az volt, amikor China Tibor azt mondta, hogy a közvetlen szakmai főnöke a polgármester. „Ez nekem nagyon furcsa, egy építésznek egy politikus hogyan lehet szakmai főnöke? Ezek szerint ez érthető úgy, hogy a főépítész szerepe változatlanul másod- harmadrangú?”

Forrás:A szerző

China Tibor gyorsan reagált is, úgy módosította első állítását (amihez egyébként egy ábrát is mutogatott), hogy két főnöke van, az egyik a jegyző, aki a hivatal vezetője, „a másik pedig egy városvezető. Tehát a jegyző az kifejezetten a szervezeti működési dolgokkal foglalkozik, a polgármestert pedig ezen túl érdekli a szakma is. Félreérthető volt, amit mondtam, így árnyalnám ezt a dolgot.”

Filep Máriát azonban továbbra is érdekelte a pozíció súlya. Vajon egy tanácsadói szerep China Tiboré? „Van-e vétójogod, amikor a politikum eldönt valami olyan dolgot, ami balgaság, butaság, rossz döntés?”

„Szerintem hogyha Marika feltenné [ezt a kérdést] az összes főépítésznek, kevesen hiszem, hogy azt mondanák, hogy 'igen, van', és felül tudják írni a polgármesternek a döntését. Vagy dönthet, hogy akkor hogyan tovább” - válaszolta őszintén China Tibor. Aztán még hozzátette, hogy Debrecenben működik a kölcsönös meggyőzés eszköze, nem tapasztalja, hogy nagyon szakmaiatlan döntések mellett kellene kiállnia.

Kérdésre válaszolva a települési arculati kézikönyvről kicsit bővebben azt mondta, hogy a Lechner Tudásközpont kidolgozta ennek a mintáit. Hódmezővásárhely kiadványát már látta, de szerinte Debrecené sokkal összetettebb lesz. Kiderült, hogy azt még nem döntötték el, de nem is látják egyelőre, hogy ehhez apparátust és financiális dolgokat ki ad majd és milyen elosztásban. A konkrét végrehajtásban még nem született döntés. De az az álláspont, hogy 2017-ben ez elkészülhet.

A kiskörútról nem lehet eleget beszélni: Filep Mária is tisztában van vele, hogy már a '30-as évek óta megvan a terv, de mint fogalmazott, „azóta változott a város, változott az élet. Nem feltétlen volt ésszerű így azt a kiskörutat megépíteni. Hiszen egy modern városnak alapvető feltétele, hogy élő, biztonságos, és egészséges legyen a város. És fenntartható. A kiskörút építésénél, mint modern városi program szerintem egyik sem működik. A jövőben az Új Főnix Tervben meg fognak-e valósulni ezek az alapvető építészeti szempontok?” Azzal zárta a felvetését, hogy nem jelenleg ezt nem látja megvalósíthatónak.

Forrás:A szerző

„Szeretném, ha kicsit optimistább lennél” - kezdte China Tibor. Azt mondta, hogy eddig a városnak vérbeli, zöldterületért felelő szakembere nem volt. Azt mondta, a főkertész megtalálása hosszadalmas dolog volt, háromszor futottak neki. Szerinte nagyon fontos a főkertész jelenléte, és azt gondolja, Kuhn András feladata , hogy kidolgozza azokat a rendeleteket, amelyek a zöldfelület használatára vonatkoznak. „A fent említett elveket Debrecen építési szabályzatába is bele kellene integrálni”- mondta.

Senki sem fotózkodna Tescóval a háta mögött

A Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (DERKE) vezetője, Jónás Zoltán arra volt kíváncsi, hogy lehetnének-e Debrecenben egyedi utasvárók, buszmegállók. Emlékeztetett, hogy az erről szóló javaslatukat 2 éve a városvezetés már megvétózta, de China Tibor mennyire támogatná ezeknek a megvalósulását.

Nos, kiderült, hogy ezt maga a főépítész sem támogatja. Lehet abban gondolkodni, hogy megmozgassák az ifjúságot, de lehet olyan területeket adni bizonyos esetekben egy buszmegállóban, amelyek bemutatkozási felületei lehetnének az ifjúságnak. Azzal érvelt, hogy ezek előbb-utóbb elkezdenek rozsdásodni, fakulni, kopni, tehát nehéz lenne megóvni azt a minőséget, ami a megfestés pillanatában megszületett.

Egy kérdező szóba hozta a Széchenyi utca 25. szám alatti házat, amire ki van írva az omlásveszély, és érdekelte, le fogják-e bontani az épületet, vagy sem. Egyébként szerinte nem kellene, mert szép az utcakép (amibe csak a Hal köz üzletház „rondít bele”), illetve ha jönnek a turisták, azok nem a Tesco vagy az Aldi előtt akarnak fotózkodni, hanem a belvárosi házakkal, a történelmi maggal. Ezzel a főépítész is egyetértett. „Nyilvánvaló, hogyha ennek az épületnek olyan az állapota, akkor az építési hatóság felszólíthatja az életveszély elhárítására a tulajdonost” - mondta a főépítész.

Volt, akit az érdekelt, hogy az Új Főnix Terv érinti-e a várost olyan volumenben, mint a kiskörút annak idején – aminek az építésekor „sok szép, régi, épületet veszített el a város.” A legutóbbi alkalomhoz hasonlóan pedig ismét felhozták a Nagyállomásnál lévő több mint 100 éves fát, hogy azt biztosan nem lehet-e megmenteni a 2017-ben kezdődő átépítések elől.

Forrás:A szerző

„Tudomásul kell venni, hogy bárhol, ahol beépítünk valamit, és előtte nem volt semmi, az bizonyos értelemben a zöldfelület sérülésével jár” - jelentette ki China Tibor. Az állomás és környezetének rendezésénél egy intenzív, minőségi zöldfejlesztés várható. Az említett fával kapcsolatban megerősítette a főépítész, hogy „annak a megtartásával nem számol a terv”. „Szomorú” - reagáltak többen is.

China Tibor azzal mentette a főkertészt (és részben magát is), hogy az Új Főnix Tervet 2014-ben írták ki és bírálták el, és a tervpályázaton egyáltalán, sehol sem kalkuláltak a fával. „Nem illik egzakt módon a jelenlegi tervezés hibájaként ezt felhánytorgatni” - tette hozzá. Viszont megnyugtatott mindenkit, hogy a kiskörúthoz hasonló mértékű városszerkezeti beavatkozást nem tartalmaz az Új Főnix Terv.

Kapcsolódó cikkeink:

Hozzászólások