Keresés
2O
Debrecen
2018.12.13., csütörtök (Luca, Otília)

Izgalom és drukkolás a sírásó versenyen - fotók

Somló-Bakos Dalma- 2016.06.03. 14:00
2668
A valaha volt legfurcsább versenyt rendezték meg Debrecenben.

Megrendezték az első országos sírásóversenyt pénteken a debreceni köztemetőben. A tétje nem volt kicsi, hiszen a győztes csapat a nemzetközi, V4-ek által rendezett versenyen is elindulhat, ami ebben az évben Lengyelországban lesz.

Komoly fizikai munkát jelent az ásás
Forrás:Somló-Bakos Dalma

A kegyeleti kultúra és a szabályok betartása, betartatása valamennyiünk kötelessége, de a végrehajtó kollégákon van a legnagyobb felelősség, hiszen ők találkoznak a hozzátartozókkal - tudtuk meg Puskás Bélától, aki a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatójaként, illetve a zsűri elnökeként nyilatkozott lapunknak. Ha ők hibáznak, óriási, helyrehozhatatlan sérüléseket okozhatnak. Ilyen lehet például az, hogyha a sírgödör mérete nem megfelelő és emiatt fennakad a koporsó, annak "elképesztő a következménye", ki kell emelni a koporsót, újra kell ásni a sírt, ezalatt pedig a hozzátartozók várakoznak, és ennek rendkívül rossz hatása van mindenkire. De ide tartozhat az is, hogyha a sírgödör, a hant vagy a kidobott föld eszétikailag nem olyan szép - sorolta Puskás Béla. Ezek mind-mind lelki sérülést okozhatnak. "Azt szeretnénk, hogyha a hozzátartozók egy ilyen rendkívül szomorú és megrázó eseményről, mint a temetés, legalább elégedetten távoznának" – fogalmazott a zsűri elnöke.

Kritériumok a versenyen

Mivel versenyről van szó, szigorú szabályoknak kell megfelelniük a résztvevőknek az elbírálás során. Ilyen a sírgödör mélysége, a kidobott föld elhelyezkedése, illetve a hantolás mértéke. "Ezek olyan értékek, amelyek a családok számára is fontosak" – mondta Puskás Béla.

Forrás:Somló-Bakos Dalma

Azt érdemes tudni, hogy országszerte más-más talajviszonyok jellemzőek a temetőkre, a debreceni talaj pedig kifejezetten kedvező, homokos területen áshatnak, nem köves a talaj, az elmúlt napok esőzései pedig szintén megkönnyítették a versenyzők dolgát.

Borravaló: volt, van lesz

Az teljesen általános jelenség, hogy a temetés után a család borravalót ad a sírásóknak. Ez egy magyar sajátosság, hogyha elégedett a hozzátartozó, akkor ezt ilyen formában szokás kifejezni. „Tudomásul vesszük, megakadályozni nem tudjuk ezt a gyakorlatot, azt viszont általános szabályként megköveteljük a kollégáktól, hogy a hozzátartozók által adott juttatást egyenlő részben osszák el egymás között. Nincs lehetőségünk, és pillanatnyilag szándékunk sem arra, hogy ezen módosítsunk” - tette hozzá Puskás Béla.

Pozitív kép és odafigyelés

„Kicsit az elején megijedtünk, ugyanis mi a 18-as rajtszámot kaptuk, ami pont egy nagy fának a tövében van. Féltem attól, hogy gyökereket találunk, ami be is következett, de szerencsére ezeket metszőollóval illetve kisbaltával el tudtuk távolítani” – mondta Paróczai László, a kisvárdai Omega Temetkezéstől. „Mi nem úgy csináljuk, mint a többiek, igaz, van, aki már készen van, de ők a hanthoz még nem nyúltak hozzá, mi pedig már egyből úgy csináljuk, hogy a hant is készen legyen” - mutatta nekünk a munkafolyamatokat.

Megtudtuk, hogy igyekeztek odafigyelni arra, hogy ne csak gyors, hanem minél szebb munkát is végezzenek. A földet például rögmentesítették (ebből a tapasztalatuk szerint rengeteg volt), ez például azért fontos, hogy a föld ne koppanjon hatalmasat a leeresztett koporsón. Bízik benne, hogy a zsűri értékeli ezt is.

Forrás:Somló-Bakos Dalma

Az ő stratégiájuk annyiban tért el a többiekétől, hogy míg máshol ketten dolgoztak a sírban felváltva, az ő csapatukban egy ember ásta csak a sírt, a másik kint volt, és a sír körül rendezkedett. „Hogy ennek mi a taktikai háttere? Aki kint van, ő sokkal szebben díszít, aki pedig bent van, nos, mindig ő ás” - nevette el magát.

Bízik abban, hogy elismeréssel jár a verseny, „mind a fiúk, mind a szakma részéről”. Nagyon szeretnének nyerni, hogy ők képviselhessék Magyarországot a nemzetközi versenyen. Azt mondja, jó véleménnyel vannak róluk az emberek, de az, hogyha jó eredményt érnének el és sajtómegjelenésük lenne, még pozitívabb képet alakíthatnának ki magukról.

Haláli humor

Két fiatal sírásót, egy testvérpárt, Hajzer Gábort és Hajzer Krisztiánt kérdeztük a verseny után, hogy érezték magukat. Azt mondták, nekik nagyon tetszett a verseny, jól indult, nem is volt problémájuk. Kérdésünkre, hogy készültek-e a versenyre, viccesen megjegyezték, hogy az ásásra születni kell. „Szerintem egy hétköznapi ember nem tudná azt teljesíteni, amit mi” - mondta Hajzer Gábor. Úgy érzik, akár az első ötbe is bekerülhetnek, annak ellenére, hogy csak 3 hónapja dolgoznak a REX-SALUS Temetkezési Kft.-nél. A cég családi vállalkozás, az unokatestvérük hívta őket dolgozni.

Testvérek, sírásók
Forrás:Somló-Bakos Dalma

„Ha elmondjuk valakinek, ledöbbennek, hátralépnek nem szeretik a sírásókat. Halál komolyan vesznek minket” - magyarázták nevetve. Kicsit komolyabbra véve a szót hozzátették, hogy szerintük ez is olyan szakma, mint akármelyik másik: van, aki virágot árul, van, aki sírokat ás, mindkettővel foglalkozni kell, mindkét munkát el kell végeznie valakinek.

Semmibe nézik a sírásókat?

Takács Imre Hajdúszoboszlóról legalább 30 éve van a szakmában, igaz, ma már nem dolgozik sírásóként, hanem irodában ül. Mint megtudtuk, volt olyan, amikor ők szállították a balesetek sérültjeit, rengeteg megrázó dolgot átéltek, például, ha vonatbaleset áldozatát kellett temetniük. De mint mondja, az értelmetlen halál, a fiatalok vagy kisgyermekek holttestei is megviselik az embereket. „Sokan mondják, hogy ezzel álmodnak, amit látnak nap közben, szerencsére nekem sosem volt ilyen problémám” - mesélte.

Azt mondta, régen a postánál dolgozott, egy ismerőse hívta őt el annak idején a temetkezési vállalathoz. Vonakodott eleinte a váltástól, de végül részben a pénz is meggyőzte. Mint mondja, amikor a postánál 4080 forintot keresett, sírásóként majdnem a dupláját megkapta, nagyjából hétezer forint körül. Ma azonban már nem tartozik a jól fizető szakmák közé a sírásás – tette hozzá.

Forrás:Somló-Bakos Dalma

„Akinek nem volt még közelebbi hozzátartozója, aki elhunyt, azok jellemzően lenézik ezt a szakmát” - mondta. „Amikor elkezdtem itt dolgozni, volt olyan ismerősöm, aki nem volt hajlandó kezet fogni velem” - idézte fel. Miután viszont ennek az ismerősnek meghalt valakije, akkor látott bele, milyen lélek kell ahhoz, hogy valaki ezt a szakmát csinálni tudja. Ő is kiemelte, hogy nem mindegy, hogyan bánnak az elhunyttal, oda kell arra figyelni, nehogy megsértsék, megbántsák a hozzátartozót.

A versenyről készült videónk ittgalériánk pedig itt tekinthető meg:

Hozzászólások