Keresés
4O
Debrecen
2017.11.22., szerda (Cecília)

Pihenés, költözés, kémia: tervek a javítóintézet után

Somló-Bakos Dalma- 2016.11.29. 14:08
957
Egy dinamikusabb szombat este során a fél Btk.-t is megszeghetik a fiatalok. De hogyan működhet szorosabban a bíróság és a javítóintézet Debrecenben?

Egy fiú verset mondott, másik kettő pedig a Rómeó és Júliából énekelték el a Szívből szeretni című dalt. Mindhárman a Debreceni Javítóintézet neveltjei, akiket a kedd délelőtt megtartott sajtótájékoztató alkalmából készített fel Nagy János drámapedagógus. „Lélekemelő volt hallgatni” a Debreceni Javítóintézet az előadást, mondta a műsorról a Debreceni Törvényszék elnöke, Kahler Ilona.

Hazai szinten egyedi, példa nélküli együttműködési megállapodás aláírására került sor kedden a gyermekbarát igazságszolgáltatás jegyében a Debreceni Törvényszék és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete között.

Gyermekbarát igazságszolgáltatás Debrecenben

Kahler Ilonda felidézte, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde 2012-ben hirdette meg a „gyermekbarát igazságszolgáltatás programot”, amelynek a lényege az, hogy mind a büntetőeljárás (akár sértettként, akár elkövetőként), mind a polgári jogi eljárás (például gyermekelhelyezés, tartásdíj megállapítása, gyermekek feletti felügyelet) keretében, amelyekben a gyermekek jogai érintettek, ezeknek kiemelt figyelmet szánjanak. Ennek akár tárgyiasult formája lehet az, amiben a Debreceni Törvényszék is élen jár: a gyermekmeghallgató szobák kialakítása. Ilyen Hajdú-Bihar megyében elsők között Debrecenben történt meg, de ma már nem csak a bíróságon, hanem a rendőrségen is van ilyen szoba.

A Debreceni Javítóintézet

A bíróság és a javítóintézet között szoros szakmai kötődés van – árulta el az elnök. Ez nem csupán a jogszabályi kötelezettségekben nyilvánul meg, hanem olyan rendezvényeken is részt vesznek a fiatalkorúak bírái, ami a szakmai felkészültségükben többletet biztosít, és nem elhanyagolandó az sem, hogy az ítélet után mi lesz a fiatalokkal, hogyan zajlik tovább az életük.

Ezzel összefüggésben még évekkel ezelőtt az egyik bíró a Javítóintézet falain belül tartotta meg a tárgyalást, és tulajdonképpen ez hívta életre a mostani együttműködést. A megállapodás lényege az, hogy a Javítóintézetben a folyamatos nevelői munka során azokat a tapasztalatokat, amelyeket az intézetben megtartott tárgyalásokon lehet szerezni, beépíthessék a mindennapokba.

Miről is szól a megállapodás?

Az együttműködési megállapodás alapján félévente legalább egy alkalommal, olyan, első bűntényes fiatalkorúak által elkövetett kiemelt súlyú cselekményt (mint például rablás, kifosztás), az intézet falai között fogják tárgyalni. Mivel ezek nyilvános tárgyalások lesznek, vagyis az intézmény neveltjei is részt vehetnek rajta, ezért az itt szerzett tapasztalatokat a nevelők beleépíthetik a munkájukba. Ilyen módon a fiatalok hamar fel tudják mérni a tettük súlyosságát, annak a várható következményeit.

Nagy Kálmán, a Debreceni Javítóintézet igazgatója, és Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék elnöke

A Debreceni Javítóintézet igazgatója, Nagy Kálmán azt mondta, hogy ez az intézet országos szinten egyedi szerepet tölt be. Ugyanis itt működik az a „debreceni modell”, vagyis az, hogy az intézet az országban egyedüliként ötvözi az előzetes letartóztatásban lévő fiatalok, a javítóintézeti bentlakásra ítélt fiatalok nevelését, valamint a fiatalkorúak utógondozását is. Céljuk, hogy megóvják a fiatalokat a további kriminalizálódástól. Ezt a feladatot a Debreceni Javítóintézet 19 éve látja el, és ennyi év szakmai tapasztalata bizonyítja, hogy ez a modell biztosítja a leginkább, hogy a gyerekek a korábbi életútjukban hiányos szocializációs, tanulási, életvezetési, magatartási problémákat kiküszöböljék, korrigálják. Olyan korrigáló, pótló, fejlesztő nevelési rendszert alakítottak ki, hogy a fiatalkorúak szabadulását követően nagyobb és jobb eséllyel tudnak a társdalomba integrálódni, tudnak boldogulni, munkát vállalni, és az önálló élethez is támogatást kapni – fogalmazott Nagy Kálmán.

Van tétje, hogyan viselkednek az intézetben a fiatalok

Az, hogy most ezt az együttműködést aláírják, hitelesíti azt a fajta kapcsolatot, amit már lassan 20 éve folyamatosan tartanak – tette hozzá az igazgató. A fiataloknak ezen túl transzparensen be tudják mutatni, hogy igenis van tétje annak ennek az időszaknak. Van tétje, hogy viselkednek, hogyan tanulnak, hiszen ezeket ők mind rögzítik a nevelési folyamat részeként. Ez a protokoll megadja azt a lehetőséget, hogy a fiatalokról hiteles információkkal tudjanak szolgálni a bíróság részére. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a bíróság a fiatalokról készült jellemzést nem csupán figyelembe veheti, hanem figyelembe is veszi.

Aláírták a megállapodást

Így nem csupán a „debreceni modell”, hanem ez a megállapodás is egyedülálló lesz az országban, és Nagy Kálmán bízik abban, hogy a többi gyermekvédelmi rendszernek is példa lehet. Kahler Ilona hozzátette, hogy könnyen elképzelhető, hogy országosan is elterjednek majd ezek a fajta megállapodások.

Ezért lesz jó az új rendszer

Az együttműködési megállapodás gyakorlati tapasztalatát és jelentőségét éppen az első bűntényes fiatalok esetén van – mondta el lapunk kérdésére Kahler Ilona. Ugyanis a Javítóintézetben nem csupán azok vannak, akiknek ezt a bíróságon elrendelték, hanem előzetes fogvatartásban is vannak. „Úgy gondolom, hogy azzal, hogy ezeknek az első bűntényes fiataloknak el lehet magyarázni, amit láttak, hogy ezt fel lehet dolgozni, meg lehet velük beszélni a különböző alkalmakkor, nagyban segíti majd a bíróság munkáját is. Így fel lehet oldani azt a fajta félelmet, ami gátolná az együttműködést a saját bírósági tárgyalásában” – magyarázta a Törvényszék elnöke.

Ezek a legtipikusabb bűncselekmények

Fiatalkorúak esetében egyébként a legtipikusabb bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények, konkrétan a lopások – egyébként nem is feltétlenül önálló tettesként, hanem felnőtt közreműködésével társtetteskénti elkövetések a tipikusak, tudtuk meg. Gyakori még a garázdaság, ami vagy személy elleni erőszakkal párosul, és verekedésbe csap át, vagy olyanfajta rongálással, mint például kukák borogatása, felgyújtása. Ami a Debreceni Javítóintézetben is kiemelt súllyal fordul elő, és ami miatt már előzetes letartóztatásba is kerülhetnek a fiatalok, az tipikusan a rablás – folytatta a felsorolást Kahler Ilona. Hozzátette, hogy a rablási cselekményt már egy mozzanattal is nagyon könnyen el lehet követni, gyakorlatilag azzal, hogy megütnek valakit és kitépik a nyakából a nyakláncot, már meg is valósították a rablás tényállását.


„A Debreceni Járásbíróságon három olyan kolléga van, akik kizárólag a fiatalkorúak ügyeit tárgyalják, ezzel együtt a püspökladányi, hajdúszoboszlói, hajdúböszörményi, berettyóújfalui bíróságokon is van egy-egy kolléga, akik a fiatalkorúakkal foglalkoznak. Azt nem tudom megmondani, idén eddig mennyi folyamatban lévő ügy volt, de az biztos, hogy folyamatosan foglalkoztatják a bíróságok a fiatalkorúak” – mondta az elnök. Összességében azért csökkenőben vannak a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma – csak úgy, mint a felnőtteknél. Szerinte ennek többek között köze lehet ahhoz, hogy egyre több a rendőr az utcákon, és ez a bűnelkövetők kedvét is elveszi.


Azt mondja, a megelőzésben az ismeretterjesztésnek lenne hatalmas szerepe. A „nyitott bíróságok” program keretében például már négy éve középiskolákban tartanak előadásokat. Ennek pont az a jelentősége, hogy a legfogékonyabb, a 14-18 éves korosztályt ismertessék meg a magyar igazságszolgáltatás rendszerével, „mert azért ez nem arról szól, mint Amerikában a 12 dühös ember”. Ezen belül külön figyelmet fordítanak arra, hogy mind az áldozattá válásról, mind az elkövetővé válásról beszélgessenek a diákokkal.

Jó bulinak induló szombat esték

„Sokszor nem is tudják felmérni a fiatalok, hogy mi az, ami diákcsíny, és mi az, ami már bűncselekménybe hajlik. Hogy mondjuk egy jó bulinak induló szombat estéből milyen könnyen bele lehet csúszni egy garázdaságba, egy kábítószer fogyasztásba, egy ittas járművezetésbe, egy járművezetés tiltott átengedésébe... Gyakorlatilag a fél Büntető Törvénykönyvet össze lehet szedni egy dinamikus szombat este során, ami meg se fordul a fiatalok fejében. Gyakran akkor szembesülnek vele és akkor döbbennek rá, amikor erről beszélgetünk velük” – mondta Kahler Ilona.

Hol gyorsabban, hol lassabban telnek a napok

„Azt nem szeretném részletezni, hogy miért, elég súlyos ügy” – mondta Kiss Viktor lapunk azon kérdésére, hogy miért került be a Debreceni Javítóintézetbe. Azt viszont elárulta, hogy nem olyan régen töltötte be a 18. életévét, és 2015. február 6-a óta van az intézményben. Ő még nem élhette át, milyen, amikor a bírósági tárgyalásra nem a Törvényszékre kell menni egy rideg tárgyalóterembe, hanem erre az intézet falai között kerül sor – vagy éppen átélni egy másik társának a tárgyalását. Erre ugyanis eddig még csak egyszer, hosszú évekkel ezelőtt volt példa Debrecenben, de a mostani megállapodás alapján csak körülbelül 2017 tavaszától lesz belőle rendszeres gyakorlat.

Viktort a vegyészeti pálya érdekli

Ha minden jól megy, Viktor jövő év elején végleg hazamehet. Azt mondta, az első, amit csinálni fog, az az, hogy kipiheni magát. „Hosszúak a napok, nem úgy telik az idő, mint az elején. Úgy gondolom, egy kiadós pihenés nem ártana” – magyarázza. Azt mondta, változóan telnek a napok, „hol gyorsabban, hol lassabban. Attól függ, mennyire tudom lekötni magam, milyen a hangulatom. Egy délelőtt vagy kertészettel, tanműhellyel vagy iskolával telik. Délután a nevelők vesznek át minket, ilyenkor sportfoglalkozások, tanulószoba vagy takarítás vár ránk. Amint ezekkel végeztünk, jön a vacsora, az esti takarítás, a fürdés. Ezután még van egy kis szabadidőnk elalvásig” – sorolta a napirendjét. A pihenésen kívül azért más is foglalkoztatja, elmondta, hogy kémiával szeretne foglalkozni, nagyon érdekli a vegyészeti pálya, illetve Debrecenbe szeretne majd költözni. „Már odakint is vonzódtam a kémiához, itt meg volt olyan tanárom, aki nagyon sokat tudott segíteni, és így még jobban haladok vele” – tette hozzá.

Hozzászólások