Keresés
7O
Debrecen
2018.11.12., hétfő (Jónás, Renátó)
  • Főoldal
  • Kultúra
  • Mangarajzolás, babák és szamurájok – japán forgatag Debrecenben

Mangarajzolás, babák és szamurájok – japán forgatag Debrecenben

Somló-Bakos Dalma- 2017.03.22. 13:16
2105
Japán Hetet tart a Déri Múzeum, aminek a keretein belül különleges babakiállítás lesz, de a gasztronómiával és a harcművészettel is közelebbről meg lehet majd ismerkedni.
Mélyebb a kapcsolat a japán kultúra és Debrecen között, mint ahogyan azt elsőre hinnénk: már Déri Frigyes gyűjteményében is számos kitűnő, japán műtárgy volt, amelyeket aztán az államnak és Debrecen városának adományozott – emlékeztetett Angi János, a Déri Mőzeum igazgatója hozzátéve, hogy ezek jelentős része a XVII-XVIII. századból származnak. Később, az 1930-as években ez a gyűjtemény egészült ki még több japán műtárggyal, ez képezi azóta is a keleti gyűjteményből időnként rendezett kiállítások alapját.

Most azonban új, magángyűjtőktől és közgyűjteményekből származó, új műtárgyakkal kiegészülve nyílik tárlat, amihez egy egész programsorozat kapcsolódik majd. Itt például egy olyan anyagdarabot is megnézhetünk majd, ami még 1934-ben érkezett a múzeumhoz Tokióból, de eddig a raktárban hevert. A Japán Hét (március 26. - április 1.) keretein belül pedig megismerkedhetünk a keleti orvoslással, teázással, gasztronómiával, színházzal, harcművészetekkel is.

Kosztümös baba a XVII-XVIII. századból
Forrás:offmedia.hu
A Nihon Nigjó – Rítus és játék című kiállítás középpontjában a babák lesznek. Mint azt Kovács József Dénes kurátortól megtudtuk, Japánban több ezer évre visszavezethető a babakultusz, amelynek óriási hagyományai vannak. A babakészítés a XVII-XVIII. században élte az aranykorát, ekkor kezdett el igazán számítani az esztétika is.

A muzeulógus lapunknak elmondta, hogy Japánban voltak olyan babák, amelyeket kifejeztten fétis vagy rituálé céljából alkottak meg. Ezeknek döntően az volt a funkciójuk, hogy a gyerekektől távol tartsák az ártó szellemeket, a rontásokat, az átkokat. A mostani kiállításon lesz egy kis vörös textilből készült baba, aminek például az volt a célja, hogy a piros kiütésekkel járó betegségeket távol tartsa. De lesz kereszt alakú baba is, erre a rátekerték a gyerek ruháit, így a baba „kiszívta” azokból a rossz energiákat.

Képünkön balról jobbra: Pinczés István, Angi János és Kovács József Dénes
Forrás:offmedia.hu
Debrecenben egyébként elég erősen jelen van a japán szubkultúra, ezt Kovács József Dénes azzal magyarázza, hogy „a japán hagyományok megpendítenek valami nagyon ősit, nagyon mélyet”. Szerinte a japán kultúra olyan pontját érinti meg a léleknek, amely kirántja az embert az európai sürgés-forgásból. „Ha ránézünk egy japán műtárgyra, az nem tolakodó, hanem egyfajta csendes szépség sugárzik belőle” - fogalmazott a kurátor.

Pinczés István rendező, aki első külföldiként kapta meg a Japán Császárság kormányának „A Felkelő Nap Arany és Ezüst Sugarainak Rendje” kitüntetést, elmondta, sok japán kiállításon vett már részt országszerte, de ilyen gazdag anyagot talán még Budapesten sem vonultattak fel.

Pinczés István hozta a múzeumba a háttérben látható kalligráfokat
Forrás:offmedia.hu
Társulata, a Debreceni Színjátszó Stúdió Európában szinte egyedül hamisítatlan, kjógen stílusú előadásokat játszanak – magyarul. Ezekből néhány darabot a Japán Héten be is mutatnak, lesz szerelmi háromszög a Dontarú úr két asszonyában március 31-én, de egy, a Lúdas Matyi történetére emlékeztető Az édes méreg című előadást is megnézhetnek az érdeklődők április elsején.

Ízelítő az új tárlatból
Forrás:offmedia.hu
Igazi különlegesség lesz a tízéves Törös Luca fellépése, aki japánul énekel híres japán népdalokat, többek között egy olyan altatódalt, amin állítólag a japán felnőtt férfiak is rendre elsírják magukat.

A kiállítás fontosságát és rangját jól mutatja, hogy azt Koszuge Dzsunicsi, Japán magyarországi nagykövete nyitja meg.

Hozzászólások